2011. április 15., péntek

Az Amerikai Egyesült Államok elnökei 3.Thomas Jefferson

Thomas Jefferson (1743. április 13. – 1826. július 4.) az Egyesült Államok harmadik elnöke, John Adams elnöksége alatt alelnök. A történelemkönyvekbe nem elnöki nagyságával, hanem a Függetlenségi nyilatkozat megírásával és sokoldalúságával került be. Érdeklődése körébe tartozott a földművelés, építészet, régészet, matematika, kriptográfia, nyelvek, politika és a paleontológia. Ezenkívül ügyvéd, feltaláló és író is volt.

Ő alapította a Demokrata-Republikánus Pártot, amibe ő is tartozott, illetve a Virginiai Egyetemet.

Család

Jefferson egy tehetős virginiai családba született, apja Peter Jefferson, ültetvényes és földmérő. A család már nemzedékek óta Virginia területén élt.

1757-ben apja meghalt, s ő 20 négyzetkilométernyi földet örökölt, amit Monticello néven otthonává tett.

1772-ben vette feleségül az özvegy Martha Wayles Skeltont. Hat gyermekük közül csak egy, Martha Washington élte túl az apját (1836-ban halt meg, tíz évvel apja után). Felesége 1782-ben halt meg, Jefferson soha nem nősült újra.

Neveltetése

1752-ben kezdett iskolába járni egy helyi iskolába. Apja halála után 1760-ig egy másik iskolában tanult, főleg történelmet éstermészettudományt. Itt kezdett latin, görög és francia nyelvet is tanulni.

A College of William and Maryben kapta felsőfokú képzését – mint George Washington is. Itt ismerkedett meg a brit empiristákkal, köztünk John Locke-kal, Francis Baconnal, illetve Sir Isaac Newtonnal. Filozófiát, metafizikát és matematikát is tanult. 1762-ben a legmagasabb ösztöndíjjal végzett.

Az 1800-as évek

Jefferson fogalmazta meg a függetlenségi nyilatkozatot, ami, „eredeti célja” mellett, számos amerikai ideológia és politikai irányzat alapja lett. Jefferson egyedül készítette el a nyilatkozat piszkozatát, ami egy bizottság feladata lett volna, de ők csak később kezdtek el a nyilatkozattal foglalkozni, miután Jefferson a piszkozatot „véglegesnek” találta.

Thomas Jefferson arcképe – Rembrandt Peale, 1800

Politikai életét Virginia állam kormányzójaként folytatta. Az alkotmányos konvención nem vett részt, az alkotmányt elfogadta, de hiányolta belőle a Bill of Rights-ot.

„Európában voltam amikor az Alkotmányt tervezték s meghozataláig nem is láttam. Miután kézhez kaptam, erélyesen írtam Madison úrnak és rámutattam a vallásszabadság, a sajtószabadság, az esküdtszéki tárgyalás, a habeas corpus, az állandó hadsereg miliciával való helyettesítése, és a kifejezetten nem az Unióhoz utalt jogok [tag]Államok részére való határozott megtartása kitételeinek hiányára. Ő ennek értelmében a Kongresszus első ülésén előterjesztette ezeket a kiegészítéseket, miket az Államok mai állapotukban elfogadtak és hatályra emeltek.”
--Levél Dr. Joseph Priestley-hez, Washington, 1802. június 19.

1785-től 1789-ig Franciaországban tartózkodott, visszatérése után Washington elnök alatt külügyminiszter lett. Alexander Hamiltonnal való nézeteltérések miatt Jefferson és James Madison megalapította a Demokrata-Republikánus Pártot. A párt alatt az Egyesült Államoknak négy elnöke futott, köztük Jefferson is, elsőként.

1793-ban háború tört ki Franciaország és Nagy-Britannia közt. Jefferson a franciák mellé állt, de a Jay egyezmény kimondta, hogy a háborúban az amerikai nemzet a briteket támogatja. Jefferson ekkor egy időre visszavonult a politikai élettől. 1797-től 1801-ig John Adams alatt alelnök volt. Ez idő alatt írta meg az Útmutató a parlamenti gyakorlathoz c. írását, amit a mai napig használnak. Adams ideje alatt amerika flottaháborút vívott Franciaországgal. Adams növelte a tengerészeti kiadásokat, melyeket új adók kiszabásával próbált kiegyenlíteni. Kiadták az Idegen és lázadási törvényt, amit Jefferson saját pártja elleni támadásnak értékelt, nem pedig törvényként. Az új adókat nyiltan támadta, majd 1800-ban kijelentette, hogy indul az elnöki székért. Ellenfele a New York-i Aaron Burr volt. A Federalisták azzal támadták Jeffersont, hogy deista, a kereszténység ellensége.

A választások döntetlennel végződtek, melynek értelmében a képviselőháznak kellett döntenie az elnök személyéről. Hamilton meggyőzte a federalistákat, hogy Jefferson nem jelent akkora fenyegetést rájuk, mint Burr. A képviselőházi szavazás alapján Jefferson lett az Egyesült Államok harmadik elnöke, az első, aki a Demokrata-Republikánus Párttal nyert. A történelem során még hárman követték a pártot, a következő három elnök.

Elnökség

Jefferson elnöksége 1801-től 1809-ig tartott. Alelnöke Aaron Burr, aki a választásokon alulmaradt. Az akkori amerikai választási rendszerben nem az elnök választotta meg a saját alelnök-jelöltjét, hanem a második legtöbb elektori szavazatot kapott jelölt lett automatikusan az alelnök. 1801. március 4-én mondta el beavatóbeszédét, amelyben az egység fontosságát sürgette. Akkoriban az ország nagyon megosztott volt, főleg a politikai pártok miatt, melyeket a federalisták és a demokrata-republikánusok alkottak.

Elnöksége alatt történt meg a Louisiana-vásárlás, Ohio felvétele az unióba, az Orleans-terület megalapítása, az 1804-es földtörvény, a tizenkettedik kiegészítés, a Lewis- és Clark-expedíció, az 1807-es embargótörvény és a rabszolgabehozatal eltörlése.

Egyetemalapítás

A Virginiai Egyetem

Elnöki idejének lejárta után sem vonult vissza a közérdektől. A Virginiai Egyetem megalapítása volt elnöksége utáni (és egyesek szerint egész életébeni) fő tevékenysége, ami a világtörténelem első olyan felsőoktatási intézményét hozta létre, ahol az egyház vagy a vallás nem befolyásolta az oktatást. Dr. Thomas Cooper-höz intézett levelében (Monticello, 1814. január 16) írja, hogy régóta tervezgette az egyetemet, és a Virginiai Jegyzetekben (Notes on Virginia, Qu. 14) 30 évvel azelőtt már felvázolta körvonalait. 1819-ben vált valóra, amikor létrejött az egyetem. 1825-ben nyitotta meg a kapuit. Az egyetemre számos hírességet meghívtak, köztük Edgar Allan Poe-t is.

Halála

1826. július 4-én érte a halál, a függetlenségi nyilatkozat kiadásának ötvenedik évfordulóján, ugyanazon a napon, amikor John Adams is meghalt. Amonticellói birtokán temették el egy koporsóban. Ő volt az első elnök, akit nem kriptában helyeztek nyugalomra, mint George Washingtont és Adamset. A sírfeliratot saját maga írta.

Itt nyugszik
Thomas Jefferson,
a Függetlenségi nyilatkozat alkotója,
a virginiai vallástörvény szerzője
és a Virginiai Egyetem alapítója.

Filozófiai nézetei

Jefferson úgy képzelte el a sikeres Amerikát, hogy a földművelésen van a hangsúly. Ez ellenkezett Alexander Hamilton nézetével, aki erős ipart és kereskedelmet akart megvalósítani. Jefferson hitt az amerikai nemzet egyediségében, őt tekintik az amerikai excepcionalizmus atyjának. Számos felvilágosodáskori filozófus volt nagy hatással rá, köztük is leginkább John Locke, akinek filozófiájából a függetlenségi nyilatkozat megírásakor sokat merített. Thomas Paine Józan ész c. szórólapja is hatást gyakorolt rá. Erősen hitte, hogy minden embernek vannak bizonyos „elidegeníthetetlen jogai”, köztük az önrendelkezés és a szabad gondolkodás. Jefferson igen jelentős szerepet vállalt abban, hogy pontosan kifejtse, mit is értünk „szabadság” alatt. Elmondása szerint a személyi szabadság abban merül ki, hogy azt cselekszünk, amit csak az akaratunk diktál, bizonyos határok között, amelyeket csak a személyi egyenjogúság szabhat meg. Az ezzel ellenkező törvényeket a „zsarnok akaratának” hívta, melyek alapvetően megsértik az emberi jogokat. Egy megfelelő kormány csak abba szólhat bele, amikor az egyéni szabadság veszélyezteti az egyenlőséget.

Számos alkalommal, főleg írásaiban arról tett tanúbizonyságot, hogy csodálja a kormány nélküli indián törzsek életmódját, az egységet, amiben élnek.

Post mortem

Jefferson szültésének kétszázadik évforulóján, 1943. április 13-án felavatták a Jefferson-emlékművet Washington, D.C.-ben. Az épület belsejében 19 Jefferson-szobor található, illetve különböző műveiből falmetszetek. Ezek közül a legemlítésreméltóbb a tető körüli véset:

„Örök ellenséget esküdtem Isten oltárán az emberi szellem fölötti zsarnokság minden formája ellen.”


Jefferson arcképe a mostani kétdolláros bankjegyen látható.

Érdekességek

  • 189 cm magas volt.
  • A Julián-naptár szerint április 2-án született. A Gregorián naptár szerint április 13. Az utóbbi a hivatalos.
  • 1779 és 1781 között Virginia állam kormányzója volt.
  • Amikor 1962-ben Kennedy elnök 49 Nobel-díjast köszöntött a Fehér Házban, azt mondta, hogy „Azt hiszem, most gyűlt össze a legkiválóbb emberi tudás a Fehér Házban, talán azzal a kivétellel, amikor Thomas Jefferson egyedül vacsorázott”.
  • Csak Thomas Jefferson és John Adams lett elnök a Függetlenségi nyilatkozat írói közül.
  • Elnöksége alatt mindössze két beszédet tartott.
  • Monticello és a Virginiai Egyetem együttesen egyike a négy, Egyesült Államokban található, ember által alkotott világörökségnek.
  • Miután 1814 augusztusában a britek felégették a kongresszusi könyvtárt, Jefferson 6487 kötetet ajánlott fel, amiért 23 950 dollárt kapott.
  • Személyes bejegyzései szerint 187 volt a legnagyobb számú rabszolga, ahányat tartott.
  • John Adams előtt halt meg néhány órával


2011. április 11., hétfő

F1: Maláj Nagydíj - Nehéz futamon győzött Vettel

Sepang,2011.04.10

Az igen eseménydús és fordulatos Maláj Nagydíjon szinte minden Sebastian Vettel kezére játszott, a címvédő újabb futamot nyert. Mögötte Jenson Button és Nick Heidfeld ért be

Sebastian Vettel Melbourne után Sepangban is győzelemre váltotta a pole-t, a címvédő megnyerte a Maláj Nagydíjat. A német futama nem volt olyan sima, mint két hete, de a mögötte haladók problémái miatt nem is volt komoly veszélyben. Jenson Button és Nick Heidfeld is büszke lehet, nehéz verseny után lettek dobogósok.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

KAPCSOLÓDÓ LAP.HU OLDALAK

A rajtnál csak Vettel jött el simán, a második sorban Mark Webber másokat is feltartva, KERS nélkül lassan indult, ezt a két Renault használta ki ragyogóan, az első kanyarra Nick Heidfeld a második, Vitalij Petrov az ötödik helyre jött előre.

A két ferraris helyet cserélt, Felipe Massa Fernando Alonso elé került a hatodik helyre. Webber a 10. helyre csúszott vissza, de az első kör végére Kobajasi Kamui megelőzésével a 9. helyre kapaszkodott. Michael Schumacher a 11-ről a 8. helyre lépett előre.

Az 5. körben Massa megelőzte Petrovot, így Alonso újra megkapta orosz mumusát, de a renault-s egy elrontott kanyarja után elment mellette.

Webber később újra Kobajasi mögé került, visszaelőzte, de a KERS nélkül védtelen volt, így a japán vissza tudta venni a pozícióját, az ausztrál később újra támadott, a két pilóta kemény csatát vívott.

A 10. körre Vettel kényelmes, hat másodperces előnyt épített ki, mögötte Heidfeld, Hamilton, majd kis lemaradással Button és a két ferraris szorosan követte egymást. A pontszerző helyekről elsőként Webber állt ki kerékcserére, lágy gumit kapott. Hamilton a 13., Vettel, Heidfeld, Button, Massa a 14., Alonso a 15. körben cserélt, Schumacher is kivárt addig.

Közben szemerkélni kezdett, átmeneti gumit viszont még senki nem mert feltenni. Kobajasi próbált a legtovább kint maradni, de az eső nem jött, így a 18. körben ő is cserélt.

Az első kiállási hullám után Vettel vezetett, mögötte Hamilton, a Buttont megelőző Alonso, az ötödik helyen a kerékcserénél időt vesztő Heidfeld, majd Webber, Massa, Petrov, a Force Indiá-s Paul di Resta és Schumacher sorakozott.

A kerékcserék második körét újra Webber nyitotta a 23. körben, miután Massa könnyű szerrel előzte meg. Button a következő körben jött, mindketten lágyat tettek fel. Hamilton a 25. körben cserélt, ő keményet kapott. Vettel a 26. körben váltott, lágyra, de rossz helyre tért vissza, Heidfeld és Massa mögé, egy kicsit beragadt. A kör végére a ferrarist megelőzte, a renault-s pedig kiállt.


A sorrend ekkor Vettel, Hamilton, Button, Alonso, Webber, Heidfeld, Massa, Kobajasi, Petrov, di Resta volt. A 30. körtől a Red Bull Vettelnek megtiltotta a KERS használatát, ami elvileg felzárkózási esélyt adott a mclareneseknek, de a bajnok a hibridrendszer nélkül is nagyon gyors volt, elhúzott.

Hamilton győzelmi esélyei a 38. körben úsztak el, amikor viszonylag rövid etap után újabb kemény gumiszettre cserélt, a kiállás pedig még lassú is volt. Button a következő körben cserélt keményre, csapattársa elé jött vissza. A tovább kint maradó Alonso nem tudott előnyt kovácsolni a taktikából, Webber mögé, az 5. helyre tért vissza.

A spanyol szerencséje az volt, hogy az ausztrál negyedszerre is kiment kereket cserélni, így a lassú Hamilton nyakára zárkózott és támadni is kezdte. Közben mögöttük előbb Heidfeld, majd Massa is megelőzte Petrovot.

A 45. körben Alosno újra nekirugaszkodott, de olyan tempókülönbséggel érte utol Hamiltont, hogy a szárnyával megcsípte a McLaren jobb hátsó kerekét, a légterelő bal oldala megsérült, ki kellett mennie orrkúpcserére. A remélt harmadik pozíció helyett a hetedik helyre esett vissza.


Hátrébb a frissebb gumikkal Webber Massán küzdötte magát keresztül, két körrel később pedig Nick Heidfeld előzte meg a küszködő Hamiltont a harmadik helyért. A mclarenes a következő körben lecsúszott a pályáról, Webber is elment mellette, új gumiszettre volt szüksége, a kiállás után a nyolcadik helyre csúszott hátra. Az előtte haladó Petrov azonban egy kicsúszás után óriásit ugratott, a Renault-ban eltört a kormányoszlop, így az orosz kiesésével Hamilton rögtön nyert egy pozíciót.

Az utolsó három körben Webber üldözte a harmadik helyen haladó Heidfeldet, de megfogni már nem tudta.

Vettel újabb győzelmet zsebelt be, mögötte Button, és a Renault újabb dobogóját szerző Heidfeld ért be. A pontszerzők további sorrendje Webber, Massa, Alonso, Hamilton, Kobajasi, Schumacher, di Resta volt. A Sauber japánja törlesztett a melbourne-i kizárás után, a Force India újonca pedig szépen verte a rutinos csapattársat, Adrian Sutilt.



2011. április 9., szombat

HÓNAPOK - ÁPRILIS 2011.



Április (ősi magyar nevén Szelek hava) az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.

Április eseményei

  • április 2.:
    • Szakszervezeti akciónap
    • Gyermekkönyvek nemzetközi napja
  • április 7.:
    • Egészségügyi világnap
    • Biztonságos anyaságért világnap
    • Füstmentes világnap
  • április 11.:
    • A magyar költészet napja
    • A Parkinson-kór világnapja
  • április 14.:
    • a könyvtárosok világnapja
    • gátellenes világnap
  • április 28.:
    • A munkabalesetben elhunytak és megsérültek nemzetközi napja
    • Bányász Hősök Emléknapja
  • április 29.:
    • A táncművészet világnapja
  • április 30.:
    • A méhek napja Magyarországon
    • A katonai zenekarok napja
  • április első hétvégéje: a roma kultúra napja
  • április utolsó vasárnapja: testvérvárosok világnapja

Kiegészítések


Április a költészetben

Azon túl, hogy ebben a hónapban ünnepeljük a magyar költészet napját, jó néhány költőt, írót megihletett a magyar és világirodalomban a fagyos tél igazi végét jelentő április. Sokszor azonban egymástól eltérően ítélték meg költeményeikben, hogy ez valójában mit is jelent.

  • Egy szólásmondás:
Április esőitől nyílnak május virágai.
Ha március fagyának erejét
Április langy esője veri szét
Geoffrey Chaucer: Canterbury mesék
Kegyetlen hónap április, kibontja
A holt föld orgonáit, egybeontja
A vágyat és emléket és a csonka
Gyökerekre langyos esőt zudít
T. S. Eliot: The Waste Land (1922, Weöres Sándor A puszta ország c. fordítása)
…Ó április, ó április,
a nap se süt, nem bomlanak
a folyton nedvesorru kis rügyek se még
a füttyös ég alatt…
Radnóti Miklós: Április
…Április, óh, Április,
Minden csínyre friss!
Faun-bokájú, vad suhanc,
Ujra itt suhansz!…
Tóth Árpád: Április

2011. április 3., vasárnap

Az év fája - a Tiszafa

A kezdeményezés 1989-ben, Németországban indult, melynek célja, hogy abban az évben az ismeretterjesztő cikkek, népszerűsítő kiadványok közelebb hozzák a szakembereknek és a nem szakmabelieknek a kevésbé ismert fafajtákat. Nálunk, 1995-ben az Országos Erdészeti Egyesületnél Bartha Dénes kezdeményezte a mozgalom elindítását.

1996 óta az Egyesület erdészeti szempontból jelentősnek ítélt, továbbá a figyelem látóköréből kikerült fajokat választ meg az év fájának.

Az adott év fájáról cikksorozat készül különböző folyóiratokban, mint például Erdészeti Lapokban, az Élet és Tudományban vagy a TermészetBúvárban.

Az év fájának választott tiszafa Magyarországon is őshonos, megtalálható Bükk-Ómassa, Lillafüred, Bakony-Szentgál, Herend, Bakonybél területén. Hazánkban 13.000 törzset tartalmazó, sajnos egyre csökkenő állománya található. Az alapfaj 15-20 méter magas, kúp alakú, széles fa vagy cserje. Lassan növő, hosszú életű, akár 500-1000 évet, egyes példányai 2000 évet is megérnek.

Sűrű szövetű fája a honfoglaló magyarok visszacsapó íjaik fontos alapanyaga volt. Az erdészet bölcsőjének tekintett Selmecbányán pedig több lakóház gerendáját tiszafából faragták.Az ördög- vagy halálfának is nevezett tiszafa, élénkpiros magköpenyét leszámítva, minden része mérget tartalmaz, amely emberre és állatra egyaránt életveszélyes. Lovak számára 200-400 mg/testsúlykg halálos adagot jelent, de szarvasmarhák, sertések számára sem kevésbé mérgező. A mérgezés következményeként olyan tünetek jelenhetnek meg, mint görcsök, izomremegés, ájulás és végül szívelégtelenség.

Hatóanyagai gyógyászatban is előfordultak. Korábban férgesség kezelésére, szívgyógyszerként és menstruáció megindítására is használták. Homeopátiás kezelésben emésztési zavarok és bőrkiütés ellen adják.

A közönséges tiszafa leveleiből ma már előtudják állítani a paclitaxel és docetaxel nevű anyagot, amelynek használata már engedélyezett az emlő- és petefészek-daganatok kezelésében.

2011-ben év fájának választott tiszafára fokozott figyelem irányul. Ennek köszönhetően remélhetőleg a 13.000 törzset számláló magyar állomány ismét növekedni fog.

2011. március 25., péntek

KONYHA - Ila szelet


alapanyag: cukor kakaó liszt margarin pudingpor sütőpor tej tojás vanília aroma vaníliás cukor

előkészület: 60 perc sütés: 30 perc

hozzávalók 12 főre
5 tojás
kb. 60 dkg porcukor
38 dkg liszt + 5 ek liszt
1 cs sütőpor
1 ek kakaópor
5 dl tej
20 dkg margarin
1 cs vaníliás cukor
1 cs puncs pudingpor
vanília aroma
egy csipet só

elkészítés

A tésztához 1 tojást és 4 tojás sárgáját 18 dkg porcukorral és egy csipetnyi sóval habosra keverünk.
Hozzáadjuk a lisztet, a sütőport, és gyengén összegyúrjuk.
Mielőtt teljesen összeállna, 3 részre vesszük. Az egyik felébe kakaóport keverünk, tovább gyúrjuk őket, míg sodorhatóak lesznek. 2 sárga és 1 barna tésztát kapunk.
Készre sütjük őket.
A krémhez főzött krémet készítünk a lisztból és a tejből.
A margarint 20 dkg porcukorral (vanílás cukor+vanília aroma) kikeverjük, és a kihűlt főzött krémhez adjuk.
A habréteghez 4 tojásfehérjét 20 dkg porcukorral gőz fölött kikvereünk. Amikor már kemény, hozáadjuk a pudingport.
Összeállítjuk a süteményt. A krémmel megkenjük a kihűlt lapokat: sárga-barna-sárga lap. A tetejére megdermedés előtt ráöntjük a pudingos habot.
Míg megkeménykedik a hab. és megpuhulnak a lapok, állni hagyjuk.

sütési hőfok: 180 °C
sütési mód: alul-felül sütés
tepsi mérete: 35x25 cm

2011. március 24., csütörtök

KONYHA - Gyümölcstorta eperrel

alapanyag:
Gyümölcstorta eperrel recept


hozzávalók 12 főre
Tésztához:
20 dkg rama margarin
15 dkg porcukor
25 dkg rétesliszt
3 db tojás
1 cs sütőpor
1 narancs
csipet só
Krémhez:
7,5 dl tej
3 tojássárgája
22 dkg cukor
4 dkg vaníliás krémpor
6 dkg liszt
Díszítéshez:
0,5 kg eper
Bevonáshoz:
1 cs piros tortazselé

elkészítés

2 db lapos, 30 cm átmérőjű, hullámos szélű tortaformát kivajazunk, lisztezünk.
Puha margarint porcukorral habosra keverjük, egyenként hozzáadjuk a tojásokat, majd a lisztet, sütőport, narancs reszelt héját és levét.
A tésztát a tortaformákba töltjük, elsimítjuk, majd előmelegített gázsütőben 5-ös fokozaton 20-20 perc alatt megsütjük. Ha kihűlt, kivesszük a formákból.
Amíg a tészta hűl, elkészítjük a krémet: krémport, lisztet összekeverjük, hozzáadunk 1 dl tejet, és csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk a tojások sárgáját is. A maradék tejet felforraljuk a cukorral együtt, és forráskor az elkészített krémporos folyadékot folyamatos keverés mellett hozzáadjuk. Az első rottyanásig főzzük, majd azonnal a tortalapok tetejére öntjük, elsimítjuk. Hagyjuk kihűlni.
A torták tetejét félbevágott eperrel (vagy bármilyen gyümölccsel) díszítjük, és hűtőbe tesszük.
Piros tortazselét 2-3 csapott ek cukorral egy edényben elkeverjük, és állandó keverés közben 3 dl gyümölcslét vagy vizet adunk hozzá. Folytonos keverés közben, forrástól számítva 1 percig főzzük. A zselét kb. 8-10 percig állni hagyjuk, miközben néhányszor megkeverjük. Amikor az állaga kezd sűrűsödni, bevonjuk a torták tetejét. Fogyasztásig hűtőben tároljuk.
sütési hőfok: 180 °C
sütési mód: alul-felül sütés