Veszteségeink: XX-XXI:század - SZABÓ MAGDA

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító.

Életpályája

Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelõ Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években tanít Páhi (Bács-Kiskun megye) községben rövid ideig. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben általános iskolai tanárként dolgozott.

Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy aPilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiaalapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.

1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.

Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.

Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában olvasás közben érte a halál.

Számos díjat nyert:

• Baumgarten-díj (1949, visszavonták)
• József Attila-díj (1959, 1972)
• Debrecen díszpolgára (1977)
• Kossuth-díj (1978)
• SZOT-díj (1982)
• Pro Urbe Budapest díj (1983)
• Getz Corporation-díj (1992)
• Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1993)
• Déry Tibor-jutalom (1996)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1997)
• Szép Ernő-jutalom (1998)
• Nemes Nagy Ágnes-díj (2000)
• A Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora (2001)
• Corvin-lánc (2001)
• Gundel Művészeti Díj (2003)
• Prima Primissima díj (2003)
• Femina-díj (2003)^[3]
• Európai Tudományos Akadémia tagja
• Budapest díszpolgára (2006)
• Hazám-díj (2007)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) (2007)

Művei

Bárány (versek, 1947) Vissza az emberig (versek, 1949) Ki hol lakik (verses képeskönyv, 1957) Mondják meg Zsófikának (ifjúsági regény, 1958) Freskó (regény, 1958) Bárány Boldizsár (verses mese, 1958) Neszek (versek, 1958) Marikáék háza (verses képeskönyv, 1959) Sziget-kék (meseregény, 1959) Az őz (regény, 1959) Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959) Disznótor (regény, 1960) Álarcosbál (ifjúsági regény, 1961) Születésnap (regény, 1962) Pilátus (regény, 1963) A Danaida (regény, 1964) Hullámok kergetése (útijegyzetek, 1965) Tündér Lala (meseregény, 1965) Eleven képét a világnak (drámák, 1966) Fanni hagyományai (dráma, 1966) Alvók futása (elbeszélések, 1967) Mózes egy, huszonkettő (regény, 1967) Zeusz küszöbén (útijegyzetek, 1968) Katalin utca (regény, 1969) Abigél (ifjúsági regény, 1970) Ókút (regény, 1970) Kiálts, város! (színmű, 1971) A szemlélők (regény, 1973) Az órák és a farkasok (drámák, 1975) Szilfán halat (összegyűjtött versek, 1975) Az a szép, fényes nap (színmű, 1976) Régimódi történet (regény, 1977) Kívül a körön (esszék, kritikák, 1980) Erőnk szerint (drámák, 1980) Megmaradt Szobotkának (emlékezések, 1983) Béla király (dráma-trilógia, 1984) Az ajtó (regény, 1987) Az öregség villogó csúcsain (műfordítások, 1987) Záróvizsga (esszék, tanulmányok, 1987) A pillanat (Creusais) (regény, 1990) A félistenek szomorúsága (esszék, tanulmányok, 1992) Szüret (drámák, 1996) A lepke logikája (publicisztikai tanulmányok, 1996) A csekei monológ (monodráma, 1999) Mézescsók Cerberusnak (elbeszélések, 1999) Merszi, Möszjő (publicisztikai írások, 2000) Für Elise (regény, 2002) A macskák szerdája (dráma, 2005) Békekötés (hangjátékok, 2006) Örömhozó, bánatrontó - Levelek a szomszédba (2009) Drága Kumacs! - Levelek Haldimann Évának (levelezés, 2010) Liber Mortis (2011) Származása Szabó Magda családfája Szabó Magda (Debrecen, 1917. okt. 5.– Kerepes, 2007. nov. 19.) író, költő, műfordító Apja: Szabó Elek (Köröstarcsa, 1879. – Debrecen, 1959.) városi esküdt Apai nagyapja: Szabó János[4] 1835 körül– Debrecen, 1902. máj. 23.) református lelkész Apai nagyapai dédapja: n.a. Apai nagyapai dédanyja: n.a. Apai nagyanyja: váradi Szabó Mária[5] (1847 körül– Debrecen, 1910. máj. 23.) Apai nagyanyai dédapja: váradi Szabó Lajos[6] (1817 körül– Debrecen, 1885. jún. 1.) Apai nagyanyai dédanyja: Szakál Veronika Anyja: Jablonczay Lenke (Füzesgyarmat, 1884. nov. 17.– Debrecen, 1967. jan.) Anyai nagyapja: Jablonczay Kálmán[7] (Debrecen, 1860.– Debrecen, 1911. szept. 18.) mérnök, gazdálkodó Anyai nagyapai dédapja: Jablonczay Kálmán[8] (Debrecen, 1830.– Debrecen, 1891. jún. 8.) mérnök, földbirtokos Anyai nagyapai dédanyja: Rickl Mária[9] (Debrecen, 1842.– Debrecen, 1915. jan. 14.) Anyai nagyanyja: Gacsáry Emma (Füzesgyarmat, 1865.– Debrecen, 1936.) Anyai nagyanyai dédapja: Gacsáry Károly (Füzesgyarmat, ?– Füzesgyarmat, 1872) jogász Anyai nagyanyai dédanyja: Síró Emília (? – Füzesgyarmat, 1875.)