2011. december 30., péntek

Veszteségeink - Hírességek - Meghalt Mary Zsuzsa


Mary Zsuzsa (Szeged, 1947. október 13. – Budapest, 2011. december 24.) magyar táncdalénekesnő. Első férje Dobos Attila zeneszerző, szövegíró, második férje Klapka György üzletember volt.

Életpályája

1965-ben tűnt fel, amikor elénekelte Bacsó Péter Szerelmes biciklisták című filmjének betétdalát, a Te szeress legalább címűt. (Ugyanekkor Mikes Éva előadásában is ismertté vált ez a szám.) Az igazi sikert azonban a III. táncdalfesztivál hozta el számára, későbbi férje, Dobos Attila ekkor szerezte számára a Mama című slágert, ami megosztott első díjat kapott. Ezen győzelme alapján jutott ki a keleti blokk országai számára, Szocsiban megrendezett Táncdalfesztiválra. Itt a Mama harmadik helyezést ért el, az első helyezett számot – melyet a szovjet táncdalénekesnő, Edita Piekha adott elő – aztán Mary Zsuzsi itthon magyarul énekelte, amivel szintén sikert aratott (Trombitás). Sikerei csúcsán, a hatvanas évek végén váratlanul férjével együtt disszidált, és csak a kilencvenes évek elején tért vissza Magyarországra. Biszexualitását nyilvánosan vállalta.

2011. december 24-én budapesti, XII. kerületi családi házában meghalt. Az MTI jelentése szerint holttestére másnap, 25-én találtak rá. Egyes sajtójelentések szerint önkezével vetett véget életének. Az öngyilkosság tényét második férje, Klapka György megerősítette.

2011. december 29., csütörtök

AVON katalógus: 2011.december 29 - 2012.január 18.



A Katalógust itt találod:

http://www.avon.hu/PRSuite/eBrochure.page?index=1&cmpgnYrNr=201201




Colour Style ajakrúzs


3,6 g
Pink Kiss: 3928 9
Very Berry: 3826 5
Rouge: 3799 4
Perfect Peach: 3932 1

Ár: 649 Ft



Hidratáló testápoló szérum selyemkivonattal

150 ml

Cikkszám:0776 5

Ár: 819 Ft, (5460,00/1l)



Pro Energy kölni/borotválkozás utáni arcvíz

100 ml


Cikkszám: 3908 1

Ár: 1299 Ft (12990,00/1l)

2011. december 12., hétfő

Veszteségeink - XX_XXI.század:Szollás László


Szollás László (Budapest, 1907. november 13. – Budapest, 1980. október 4.) világbajnok műkorcsolyázó, orvos.


1929-től a BKE (Budapesti Korcsolyázó Egylet) műkorcsolyázója volt. 1929-től 1936-ig Rotter Emíliával, páros műkorcsolyázásban vett részt a versenyeken. 1931-ben, Berlinben, 1933-ban, Stockholmban, 1934-ben, Helsinkiben és 1935-ben Budapesten is elnyerték a páros műkorcsolyázás világbajnoki címét és ezzel máig ők a legeredményesebb magyar műkorcsolyázó páros. 1931. évi győzelmük a magyar páros műkorcsolyázás első világbajnoki aranyérme. Az 1932. évi montreali világbajnokságon 2. helyezést értek el. A kétszeres Európa-bajnok Orgonista Olga–Szalay Sándor páros után, az 1934. évi prágai Európa-bajnokságon ők nyerték a szakág harmadik magyar Európa-bajnoki címét. Részt vettek az 1932. évi Lake Placid-i és az 1936. évi Garmisch-Partenkirchen-i téli olimpián, és mindkettőn bronzérmet nyertek, ezzel a téli olimpiák történetében ők nyerték az első két magyar érmet. Aktív pályafutásukat az 1936. évi olimpia után fejezték be.
Szollás László a Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosi oklevelet szerzett, majd sebész szakorvosi vizsgát tett. Nyugalomba vonulásáig a budapesti Sportkórház sebész főorvosa volt. Több mint három évtizedig élt munkahelye szomszédságában, a Németvölgyben.
Sporteredményei

kétszeres olimpiai 3. helyezett (1932, 1936)
négyszeres világbajnok (1931, 1933, 1934, 1935)
világbajnoki 2. helyezett (1932)
világbajnoki 5. helyezett (1929)
Európa-bajnok (1934)
kétszeres Európa-bajnoki 2. helyezett (1930, 1931)
hatszoros magyar bajnok (1931–1936)

2011. november 23., szerda

KONYHA - Meggyes pite pudingos töltelékkel



Hozzávalók:

A tésztához:
- 45 dkg liszt
- 12 dkg cukor
- 25 dkg margarin
- 2 tojás
- 1 evőkanál tejföl
- 0,5 cs. sütőpor
- fél mokkáskanál só
- 1 cs. vaníliás cukor


Töltelékhez:
- 8 dl meggylé
- 5 evőkanál cukor
- 2 cs. vaníliás pudingpor (főzős)
- fahéj
- 1 l kimagozott, lecsepegtetett meggy

A tetejére:
- 1 tojás

A tepsi kenéséhez:
- étolaj vagy margarin


Töltelék elkészítése:

A meggyléből (lehet ez befőttlé, lehet dobozos gyümölcslé is, vagy akár mindkettő), a cukorral és a pudingporral krémet főzünk, fahéjat ízlés szerint tegyünk bele, végül hozzákeverjük a meggyet.
Félretesszük hűlni.

A tészta elkészítése:

A lisztet a sütőporral, a sóval, a cukorral és a vaníliás cukorral elkeverjük, elmorzsoljuk benne a margarint, hozzáadjuk a tojásokat és a tejfölt. Jól összedolgozzuk, két részre osztjuk, és lisztezett deszkán kinyújtjuk az egyiket.
A kikent tepsibe belefektetjük úgy, hogy a szélei magasan felérjenek, mivel így a töltelék nem tud kifolyni. Rákenjük a meggyes masszát, ezután kinyújtjuk a tészta másik felét, és ráterítjük. Megszurkáljuk villával a tészta tetejét, megkenjük a felvert tojással, majd előmelegített sütőben 175-180 fokon kb. 60 percig sütjük.
Szeletelése csak kihűlés után.

2011. november 16., szerda

Veszteségeink: XX-XXI:század - SZABÓ MAGDA



Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító.

Életpályája

Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelõ Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években tanít Páhi (Bács-Kiskun megye) községben rövid ideig. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben általános iskolai tanárként dolgozott.

Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy aPilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiaalapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.

1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.

Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.

Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában olvasás közben érte a halál.


Számos díjat nyert:


Művei

  • Bárány (versek, 1947)
  • Vissza az emberig (versek, 1949)
  • Ki hol lakik (verses képeskönyv, 1957)
  • Mondják meg Zsófikának (ifjúsági regény, 1958)
  • Freskó (regény, 1958)
  • Bárány Boldizsár (verses mese, 1958)
  • Neszek (versek, 1958)
  • Marikáék háza (verses képeskönyv, 1959)
  • Sziget-kék (meseregény, 1959)
  • Az őz (regény, 1959)
  • Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
  • Disznótor (regény, 1960)
  • Álarcosbál (ifjúsági regény, 1961)
  • Születésnap (regény, 1962)
  • Pilátus (regény, 1963)
  • A Danaida (regény, 1964)
  • Hullámok kergetése (útijegyzetek, 1965)
  • Tündér Lala (meseregény, 1965)
  • Eleven képét a világnak (drámák, 1966)
  • Fanni hagyományai (dráma, 1966)
  • Alvók futása (elbeszélések, 1967)
  • Mózes egy, huszonkettő (regény, 1967)
  • Zeusz küszöbén (útijegyzetek, 1968)
  • Katalin utca (regény, 1969)
  • Abigél (ifjúsági regény, 1970)
  • Ókút (regény, 1970)
  • Kiálts, város! (színmű, 1971)
  • A szemlélők (regény, 1973)
  • Az órák és a farkasok (drámák, 1975)
  • Szilfán halat (összegyűjtött versek, 1975)
  • Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
  • Régimódi történet (regény, 1977)
  • Kívül a körön (esszék, kritikák, 1980)
  • Erőnk szerint (drámák, 1980)
  • Megmaradt Szobotkának (emlékezések, 1983)
  • Béla király (dráma-trilógia, 1984)
  • Az ajtó (regény, 1987)
  • Az öregség villogó csúcsain (műfordítások, 1987)
  • Záróvizsga (esszék, tanulmányok, 1987)
  • A pillanat (Creusais) (regény, 1990)
  • A félistenek szomorúsága (esszék, tanulmányok, 1992)
  • Szüret (drámák, 1996)
  • A lepke logikája (publicisztikai tanulmányok, 1996)
  • A csekei monológ (monodráma, 1999)
  • Mézescsók Cerberusnak (elbeszélések, 1999)
  • Merszi, Möszjő (publicisztikai írások, 2000)
  • Für Elise (regény, 2002)
  • A macskák szerdája (dráma, 2005)
  • Békekötés (hangjátékok, 2006)
  • Örömhozó, bánatrontó - Levelek a szomszédba (2009)
  • Drága Kumacs! - Levelek Haldimann Évának (levelezés, 2010)
  • Liber Mortis (2011)

Származása

Szabó Magda családfája
Szabó Magda
(Debrecen, 1917. okt. 5.–
Kerepes, 2007. nov. 19.)
író, költő, műfordító
Apja:
Szabó Elek
(Köröstarcsa, 1879. –
Debrecen, 1959.)
városi esküdt
Apai nagyapja:
Szabó János[4]
1835 körül–
Debrecen, 1902. máj. 23.)
református lelkész
Apai nagyapai dédapja:
n.a.
Apai nagyapai dédanyja:
n.a.
Apai nagyanyja:
váradi Szabó Mária[5]
(1847 körül–
Debrecen, 1910. máj. 23.)
Apai nagyanyai dédapja:
váradi Szabó Lajos[6]
(1817 körül–
Debrecen, 1885. jún. 1.)
Apai nagyanyai dédanyja:
Szakál Veronika
Anyja:
Jablonczay Lenke
(Füzesgyarmat, 1884. nov. 17.–
Debrecen, 1967. jan.)
Anyai nagyapja:
Jablonczay Kálmán[7]
(Debrecen, 1860.–
Debrecen, 1911. szept. 18.)
mérnök, gazdálkodó
Anyai nagyapai dédapja:
Jablonczay Kálmán[8]
(Debrecen, 1830.–
Debrecen, 1891. jún. 8.)
mérnök, földbirtokos
Anyai nagyapai dédanyja:
Rickl Mária[9]
(Debrecen, 1842.–
Debrecen, 1915. jan. 14.)
Anyai nagyanyja:
Gacsáry Emma
(Füzesgyarmat, 1865.–
Debrecen, 1936.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Gacsáry Károly
(Füzesgyarmat, ?–
Füzesgyarmat, 1872)
jogász
Anyai nagyanyai dédanyja:
Síró Emília
(? –
Füzesgyarmat, 1875.)