Icus blogja: 2011

2011. december 30., péntek

Veszteségeink - Hírességek - Meghalt Mary Zsuzsa

Mary Zsuzsa (Szeged, 1947. október 13. – Budapest, 2011. december 24.) magyar táncdalénekesnő. Első férje Dobos Attila zeneszerző, szövegíró, második férje Klapka György üzletember volt.

Életpályája

1965-ben tűnt fel, amikor elénekelte Bacsó Péter Szerelmes biciklisták című filmjének betétdalát, a Te szeress legalább címűt. (Ugyanekkor Mikes Éva előadásában is ismertté vált ez a szám.) Az igazi sikert azonban a III. táncdalfesztivál hozta el számára, későbbi férje, Dobos Attila ekkor szerezte számára a Mama című slágert, ami megosztott első díjat kapott. Ezen győzelme alapján jutott ki a keleti blokk országai számára, Szocsiban megrendezett Táncdalfesztiválra. Itt a Mama harmadik helyezést ért el, az első helyezett számot – melyet a szovjet táncdalénekesnő, Edita Piekha adott elő – aztán Mary Zsuzsi itthon magyarul énekelte, amivel szintén sikert aratott (Trombitás). Sikerei csúcsán, a hatvanas évek végén váratlanul férjével együtt disszidált, és csak a kilencvenes évek elején tért vissza Magyarországra. Biszexualitását nyilvánosan vállalta.

2011. december 24-én budapesti, XII. kerületi családi házában meghalt. Az MTI jelentése szerint holttestére másnap, 25-én találtak rá. Egyes sajtójelentések szerint önkezével vetett véget életének. Az öngyilkosság tényét második férje, Klapka György megerősítette.

2011. december 29., csütörtök

AVON katalógus: 2011.december 29 - 2012.január 18.

A Katalógust itt találod:

http://www.avon.hu/PRSuite/eBrochure.page?index=1&cmpgnYrNr=201201

	Colour Style ajakrúzs 3,6 g Pink Kiss: 3928 9 Very Berry: 3826 5 Rouge: 3799 4 Perfect Peach: 3932 1 Ár: 649 Ft

	Hidratáló testápoló szérum selyemkivonattal 150 ml Cikkszám:0776 5 Ár: 819 Ft, (5460,00/1l)


	Pro Energy kölni/borotválkozás utáni arcvíz 100 ml Cikkszám: 3908 1 Ár: 1299 Ft (12990,00/1l)

2011. december 12., hétfő

Veszteségeink - XX_XXI.század:Szollás László

Szollás László (Budapest, 1907. november 13. – Budapest, 1980. október 4.) világbajnok műkorcsolyázó, orvos.

1929-től a BKE (Budapesti Korcsolyázó Egylet) műkorcsolyázója volt. 1929-től 1936-ig Rotter Emíliával, páros műkorcsolyázásban vett részt a versenyeken. 1931-ben, Berlinben, 1933-ban, Stockholmban, 1934-ben, Helsinkiben és 1935-ben Budapesten is elnyerték a páros műkorcsolyázás világbajnoki címét és ezzel máig ők a legeredményesebb magyar műkorcsolyázó páros. 1931. évi győzelmük a magyar páros műkorcsolyázás első világbajnoki aranyérme. Az 1932. évi montreali világbajnokságon 2. helyezést értek el. A kétszeres Európa-bajnok Orgonista Olga–Szalay Sándor páros után, az 1934. évi prágai Európa-bajnokságon ők nyerték a szakág harmadik magyar Európa-bajnoki címét. Részt vettek az 1932. évi Lake Placid-i és az 1936. évi Garmisch-Partenkirchen-i téli olimpián, és mindkettőn bronzérmet nyertek, ezzel a téli olimpiák történetében ők nyerték az első két magyar érmet. Aktív pályafutásukat az 1936. évi olimpia után fejezték be.
Szollás László a Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosi oklevelet szerzett, majd sebész szakorvosi vizsgát tett. Nyugalomba vonulásáig a budapesti Sportkórház sebész főorvosa volt. Több mint három évtizedig élt munkahelye szomszédságában, a Németvölgyben.
Sporteredményei

kétszeres olimpiai 3. helyezett (1932, 1936)
négyszeres világbajnok (1931, 1933, 1934, 1935)
világbajnoki 2. helyezett (1932)
világbajnoki 5. helyezett (1929)
Európa-bajnok (1934)
kétszeres Európa-bajnoki 2. helyezett (1930, 1931)
hatszoros magyar bajnok (1931–1936)

2011. november 30., szerda

AVON katalógus:- 2011.december 1 - december 28.

http://www.avon.hu/PRSuite/eBrochure.page?index=1&cmpgnYrNr=201117

Rendelj e-mailben: E.Juhász Ilona

j_ilona@freemail.hu

2011. november 23., szerda

KONYHA - Meggyes pite pudingos töltelékkel

Hozzávalók:

A tésztához:
- 45 dkg liszt
- 12 dkg cukor
- 25 dkg margarin
- 2 tojás
- 1 evőkanál tejföl
- 0,5 cs. sütőpor
- fél mokkáskanál só
- 1 cs. vaníliás cukor

Töltelékhez:
- 8 dl meggylé
- 5 evőkanál cukor
- 2 cs. vaníliás pudingpor (főzős)
- fahéj
- 1 l kimagozott, lecsepegtetett meggy

A tetejére:
- 1 tojás

A tepsi kenéséhez:
- étolaj vagy margarin

Töltelék elkészítése:

A meggyléből (lehet ez befőttlé, lehet dobozos gyümölcslé is, vagy akár mindkettő), a cukorral és a pudingporral krémet főzünk, fahéjat ízlés szerint tegyünk bele, végül hozzákeverjük a meggyet.
Félretesszük hűlni.

A tészta elkészítése:

A lisztet a sütőporral, a sóval, a cukorral és a vaníliás cukorral elkeverjük, elmorzsoljuk benne a margarint, hozzáadjuk a tojásokat és a tejfölt. Jól összedolgozzuk, két részre osztjuk, és lisztezett deszkán kinyújtjuk az egyiket.
A kikent tepsibe belefektetjük úgy, hogy a szélei magasan felérjenek, mivel így a töltelék nem tud kifolyni. Rákenjük a meggyes masszát, ezután kinyújtjuk a tészta másik felét, és ráterítjük. Megszurkáljuk villával a tészta tetejét, megkenjük a felvert tojással, majd előmelegített sütőben 175-180 fokon kb. 60 percig sütjük.
Szeletelése csak kihűlés után.

2011. november 16., szerda

Veszteségeink: XX-XXI:század - SZABÓ MAGDA

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító.

Életpályája

Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelõ Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években tanít Páhi (Bács-Kiskun megye) községben rövid ideig. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben általános iskolai tanárként dolgozott.

Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy aPilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiaalapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.

1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.

Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.

Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában olvasás közben érte a halál.

Számos díjat nyert:

Baumgarten-díj (1949, visszavonták)
József Attila-díj (1959, 1972)
Debrecen díszpolgára (1977)
Kossuth-díj (1978)
SZOT-díj (1982)
Pro Urbe Budapest díj (1983)
Getz Corporation-díj (1992)
Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1993)
Déry Tibor-jutalom (1996)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1997)
Szép Ernő-jutalom (1998)
Nemes Nagy Ágnes-díj (2000)
A Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora (2001)
Corvin-lánc (2001)
Gundel Művészeti Díj (2003)
Prima Primissima díj (2003)
Femina-díj (2003)^[3]
Európai Tudományos Akadémia tagja
Budapest díszpolgára (2006)
Hazám-díj (2007)
A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) (2007)

Művei

Bárány (versek, 1947)
Vissza az emberig (versek, 1949)
Ki hol lakik (verses képeskönyv, 1957)
Mondják meg Zsófikának (ifjúsági regény, 1958)
Freskó (regény, 1958)
Bárány Boldizsár (verses mese, 1958)
Neszek (versek, 1958)
Marikáék háza (verses képeskönyv, 1959)
Sziget-kék (meseregény, 1959)
Az őz (regény, 1959)
Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
Disznótor (regény, 1960)
Álarcosbál (ifjúsági regény, 1961)
Születésnap (regény, 1962)
Pilátus (regény, 1963)
A Danaida (regény, 1964)
Hullámok kergetése (útijegyzetek, 1965)
Tündér Lala (meseregény, 1965)
Eleven képét a világnak (drámák, 1966)
Fanni hagyományai (dráma, 1966)
Alvók futása (elbeszélések, 1967)
Mózes egy, huszonkettő (regény, 1967)
Zeusz küszöbén (útijegyzetek, 1968)
Katalin utca (regény, 1969)
Abigél (ifjúsági regény, 1970)
Ókút (regény, 1970)
Kiálts, város! (színmű, 1971)
A szemlélők (regény, 1973)
Az órák és a farkasok (drámák, 1975)
Szilfán halat (összegyűjtött versek, 1975)
Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
Régimódi történet (regény, 1977)
Kívül a körön (esszék, kritikák, 1980)
Erőnk szerint (drámák, 1980)
Megmaradt Szobotkának (emlékezések, 1983)
Béla király (dráma-trilógia, 1984)
Az ajtó (regény, 1987)
Az öregség villogó csúcsain (műfordítások, 1987)
Záróvizsga (esszék, tanulmányok, 1987)
A pillanat (Creusais) (regény, 1990)
A félistenek szomorúsága (esszék, tanulmányok, 1992)
Szüret (drámák, 1996)
A lepke logikája (publicisztikai tanulmányok, 1996)
A csekei monológ (monodráma, 1999)
Mézescsók Cerberusnak (elbeszélések, 1999)
Merszi, Möszjő (publicisztikai írások, 2000)
Für Elise (regény, 2002)
A macskák szerdája (dráma, 2005)
Békekötés (hangjátékok, 2006)
Örömhozó, bánatrontó - Levelek a szomszédba (2009)
Drága Kumacs! - Levelek Haldimann Évának (levelezés, 2010)
Liber Mortis (2011)

Származása

**Szabó Magda családfája**
Szabó Magda (Debrecen, 1917. okt. 5.– Kerepes, 2007. nov. 19.) író, költő, műfordító	Apja: Szabó Elek (Köröstarcsa, 1879. – Debrecen, 1959.) városi esküdt	Apai nagyapja: Szabó János^[4] 1835 körül– Debrecen, 1902. máj. 23.) református lelkész	Apai nagyapai dédapja: n.a.
			Apai nagyapai dédanyja: n.a.
		Apai nagyanyja: váradi Szabó Mária^[5] (1847 körül– Debrecen, 1910. máj. 23.)	Apai nagyanyai dédapja: váradi Szabó Lajos^[6] (1817 körül– Debrecen, 1885. jún. 1.)
			Apai nagyanyai dédanyja: Szakál Veronika
	Anyja: Jablonczay Lenke (Füzesgyarmat, 1884. nov. 17.– Debrecen, 1967. jan.)	Anyai nagyapja: Jablonczay Kálmán^[7] (Debrecen, 1860.– Debrecen, 1911. szept. 18.) mérnök, gazdálkodó	Anyai nagyapai dédapja: Jablonczay Kálmán^[8] (Debrecen, 1830.– Debrecen, 1891. jún. 8.) mérnök, földbirtokos
			Anyai nagyapai dédanyja: Rickl Mária^[9] (Debrecen, 1842.– Debrecen, 1915. jan. 14.)
		Anyai nagyanyja: Gacsáry Emma (Füzesgyarmat, 1865.– Debrecen, 1936.)	Anyai nagyanyai dédapja: Gacsáry Károly (Füzesgyarmat, ?– Füzesgyarmat, 1872) jogász
			Anyai nagyanyai dédanyja: Síró Emília (? – Füzesgyarmat, 1875.)