2011. január 30., vasárnap

Álláshirdetés hírlevélolvasóknak

http://www.ihungary.net/

Gyöngyékszer minták - Le charles - Karkötők - Pompon 1,2 -








2011. január 29., szombat

Az Amerikai Egyesült Államok elnökei 2. John Adams



John Adams (Massachusetts, Braintree, 1735. október 30. – Massachusetts, Quincy, 1826.július 4.) az Egyesült Államok első alelnöke (17891797) és második elnöke (17971801). AzAlapító Atyák egyik legnagyobb hatású alakjaként tartják számon.

Fia, John Quincy Adams, 1825-től 1829-ig a hatodik elnök volt. George W. Bush-ig ő volt az egyetlen, akinek a fiát is elnökké választották.

Élete

1735. október 30-án született a massachusettsi Braintreeben, ahol most nemzeti park áll. Az ifjú Adams a Harvardon végzett 1755-ben, majd egy worcesteri iskolában tanított. Később James Putman irodájában tanult jogot. Fiatal korától kezdve naplót vezetett a különböző eseményekről és személyekről. Jogászként jó hasznát vette ennek a gyakorlatnak. Megfigyeléseit gyakran vette elő későbbi tanulmányozás céljából is. Jó példa erre James Otismassachusettsi legfelsőbb bíróságon elhangzott érveinek 1761-os megörökítése, amik később az amerikai kolóniák melletti kiállásra ösztönözték Adamset.

1764-ben Adams feleségül vette Miss Abigail Smith-t (17441818), a weymounthi gyülekezet elnökének lányát. Gyermekeik Abigail Amelia (1765–1813), a későbbi elnök John Quincy(1767–1848), Susanna Boylston (1768–1770), Charles (1770–1800), Thomas Boylston (1772–1832) és Elizabeth, aki halva született (1775).

Adams nem volt olyan népszerű politikus, mint Samuel Adams, a másodunokatestvére. Befolyásra alkotmányjogászként, felkészültségéért, elemzéseiért és a republikánus eszméknek való elkötelezettségéért tett szert. Veleszületett vitakészségét gyakran találta hátrányosnak a politikai karrierje során.

A politikában

Adams 1765-ben nagy tekintélyre tett szert a bélyegtörvénnyel kapcsolatos tárgyalásokon. Megfogalmazta a braintreei lakosok utasításait, amelyet a képviselőiknek küldtek. Az irat modellértékűnek bizonyult más városok számára is. 1765-ben névtelenül írt cikkeket a Boston Gazette-ben, A Dissertation on the Canon and Federal Law címmel. 1765 decemberében egy beszédében nyíltan állította, hogy a Bélyegtörvény érvénytelen Massachusetts határain belül mindaddig, amíg nem képviseltethetik magukat a brit parlamentben.

1768-ban Bostonba költözött. Az 1770-es bostoni mészárlás után, számos brit katonát letartóztattak négy telepes megölésének vádjával. John Adams ebben a perben a katonákat védte, II. Quincy Józseffel. A per végén csak két katonát találtak bűnösnek. Ezután Adamset 418:118 arányban megszavazták Massachusetts állam képviseletére a Képviselők házában.

1774 és 1778 között Adams a Kontinentális Kongresszus tagja volt. 1775 júniusában George Washingtont javasolta a hadsereg főparancsnokának. Nagy hatással volt a kongresszusra. Csaknem a kezdetektől a Britanniától való tartós elkülönülést kereste.

1776. június 7-én támogatta a Richard Henry Lee-féle álláspontot, amely arról szólt, hogy a gyarmatoknak teljes függetlenségre kell törekedniük.

1776. június 8-án Thomas Jefferson, Benjamin Franklin, Robert R. Livingston és Roger Sherman meghívta a Függetlenségi Nyilatkozatotkidolgozó bizottságba.

Kongresszusi tevékenysége

1778-ban Franciaországba ment, ahol Silar Deane-t váltotta a helyi amerikai bizottságban – bár mire odaért, a bizottság már megegyezett a szövetségben. Ezután, 1780-ban, a massachusettsi alkotmány megírásában segédkezett, James Bowdoin és Samuel Adams mellett.

Mielőtt még ezt befejezhette volna, béketárgyalásokba kezdett Nagy Britanniával és ismét Európába küldték 1779 szeptemberében. A francia kormány nem nézte jó szemmel, így Charles Gravier megállapodott az államokkal, hogy Adams mellett Benjamin Franklin, John Jay, Thomas Jefferson és Henry Laurens is elkísérte Adamst. A tárgyalások során Adams, Jay és Franklin játszotta a legfontosabb szerepet. Bár a francia minisztereket a britekkel való béketárgyalásokból kihagyták.

Adams végletekig elkötelezett volt abban, hogy ismerjék el az Egyesült Államok érdekeit a brit-amerikai vizeken. 1782. november 30-án megállapodás született, ami az Egyesült Államokra kedvező hatással bírt.

1785-ben a St. James-i ítélőtáblánál kapott miniszteri kinevezést.

Bár Washington egyértelmű választás volt az elnöki posztra, Adams volt az alelnöke. Az 1790-es évekbeli politikában nem volt nagy szerepe, ami Washingtont másodszorra is az elnöki székbe ültette 1792-ben. Amikor a két amerikai párt megalakult, Adams a federalistákhoz csatlakozott, és 1796-ban elnökjelölt lett. A másik pártot Thomas Jefferson vezette, a Demokrata-Republikánus pártot.

Elnöki tevékenysége

1796-ban Washington már nem óhajtott tovább az Egyesült Államok elnöke lenni. A választásokat Adams nyerte meg Thomas Jeffersonnal szemben, aki alelnöke lett.

Elnöksége során a külpolitikáját támadták leggyakrabban, ami nem egy kongresszusi gyűlésen szított heves vitákat. Adams és federalistái inkább a britekkel vette fel a kapcsolatot, amit Jefferson és a republikánusok elleneztek.

1798-ban egy hadüzenet nélküli flottaháború tört ki az Egyesült Államok és Franciaország közt. A federalisták Washington elnöksége alatt már kiépítettek egy nagy hajóhadat, aminek költségeit csak az adó növelésével lehetett fedezni.

Adams nem volt jó a tárgyalóasztal mögött, még a saját kabinetje felett sem volt uralma. A kabinet inkább Hamiltont bízta meg a politikai tevékenységek folytatásával. 1801-ben Thomas Jefferson legyőzte a választásokon.

Halála

A Függetlenségi Nyilatkozat ötvenedik évfordulóján halt meg, 1826. július 4-én. Az utolsó szavai azok voltak, hogy „Thomas Jefferson még él”, bár ő már néhány órával előtte halt meg. Quincyben van eltemetve. Adams 90 évet és 247 napot élt. Az Egyesült Államok leghosszabb ideig élő elnökeként tartották számon egészen 2001-ig, amikor Ronald Reagan is betöltötte ezt a kort.

Az Amerikai Egyesült Államok elnökei 1.George Washington


George Washington (1732.02.22.-179912.14.) tábornok, az amerikai függetlenségi háború hőse, 1789–1797-ig az Egyesült Államok első elnöke

Fiatalkor
Gazdag földtulajdonosok gyermekeként született Virginia államban. Brit ősöktől származó szülei ültetvénytulajdonosok voltak, akik rabszolgákat tartottak. Fiatalkorának nagy részét Ferry Farmon töltötte, ahol elithez méltó nevelést és taníttatást kapott. A legenda szerint Washington annyira őszinte volt, hogy nem tudott hazudni. Az a történet járja, hogy gyermekkorában ki akart próbálni egy új fejszét, így kivágott egy cseresznyefát. Amikor édesapja ezt számon kérte rajta, azt mondta, hogy „nem tudok hazudni, igen, én vágtam ki a cseresznyefát”.
A College of William and Mary egyetemen végzett vámtisztviselőként. Tanulmányai után lord Fairfax megbízásából a Shenandoah völgyében kutatott. Ekkor kezdték érdeklődni a nyugati, főleg a Potomac folyón túli területek. Egy ideig Virginia államban földmérőként dolgozott. A szúnyogos mocsárvidéken maláriát kapott, ez később is többször kínozta.
1752 júliusában nagybátyja, Lawrence halálával ő örökölte a családi birtokot.
Huszonegy évesen őrnagyként kezdte katonai pályafutását Virginia állami milíciában. 1754-ben kitört a francia-indián háború, amiben egy kisebb kontingenst vezetett. Egy évre rá Edward Breddock tábornok seregében vett részt a Monongahela folyó mellett vívott csatában, amit szerencsés körülmények közt, sérülés nélkül úszott meg: négy golyó fúrta át a kabátját és két lovat lőttek ki alóla.
1759-ben feleségül vette Martha Dandridge Custis özvegyet, aki előző házasságában két gyermeket szült. 1760-ra, 28 évesen már ezredesi rangra emelkedett.

Az amerikai függetlenségi háború a brit fennhatóság alá tartozó tizenhárom Észak-amerikai gyarmat háborúja volt Nagy-Britannia ellen. A gyarmatok népességét megosztotta a konfliktus, és míg a patrióták a gyarmatok függetlenedését támogatták, addig a lojalisták továbbra is hűek maradtak az angol királyhoz. A gyarmatok kezdetben nem is függetlenedni kívántak, hanem a számukra kedvezőtlen rendeletek, adók visszavonását követelték. A háború kitörésének számos oka volt, a folyamat már 1763-ban megkezdődött, 1775-ben pedig fegyveres szakaszába lépett, és 1783-ban a párizsi békekötéssel zárult, ahol Nagy-Britannia elismerte az Amerikai Egyesült Államok szuverenitását.
Amint Nagy-Britannia megnyerte a Franciaországgal vívott hétéves háborút (1754–1763), hozzáfogott, hogy érvényt szerezzen korábban hozott, ám eddig be nem tartott törvényeinek és ahhoz, hogy a háború alatt felgyülemlett államadósság egy részét az amerikai gyarmatokra hárítsa. Nagy részben ezen intézkedések vezettek el a háború kitöréséhez, egyes történészek szerint azonban, az amerikai függetlenségi háború okainak egy része már jóval korábbi eredetre vezethető vissza: a társadalmi problémákra és ellentétekre.[3]
A háború kezdetét a lexingtoni összecsapás jelentette 1775. április 19-én. 1776-ban a gyarmatok megalapították a második kontinentális kongresszust, megalakították a kontinentális hadsereget, és július 4-én kikiáltották függetlenségüket.
A konfliktus során Nagy-Britannia versenytársai támogatást nyújtottak a gyarmatoknak, kezdetben titokban, majd nyíltan is. Franciaország 1778-ban, a jelentős saratogai (1777) amerikai győzelem után kötött hivatalos szövetséget az Egyesült Államokkal. Spanyolország és Hollandia is háborúba lépett Nagy-Britannia ellen.
A harcokban az angol hadsereg kihasználta tengeri fölényét, számos parti várost tudott így megszállva tartani, ám viszonylag kis szárazföldi haderejük nem volt képes nagyobb területeket uralma alá vonni. A reguláris brit haderő a nyílt csatákban erősebbnek bizonyult, ám nem volt olyan hatásos számára kedvezőtlen terepen. A nagy távolságok miatt utánpótlási problémákkal is szembe kellett nézniük.
A francia segítséggel aratott győzelem a Chesapeake-öböl fölött megteremtette a lehetőségét annak, hogy a gyarmatok hadereje döntő győzelmet arasson Yorktownnál, amely a Lord Cornwallis vezette brit hadsereg fegyverletételéhez vezetett 1781-ben. A háború 1783-as végével megszületett az Amerikai Egyesült Államok.
1774-re Virginia állam legtehetősebb emberei közt tartották számon. Az első kontinentális kongresszuson ő volt Virginia delegáltja. A fegyveres konfliktus ekkor még nem bontakozott ki, de tisztán lehetett látni, hogy ez nem elkerülhető. A második kontinentális kongresszuson a gyarmatoknak főparancsnokra volt szükségük és Washingtont választották a kontinentális hadsereg élére. 1775. július 3-án (amikor a háború már tartott) hivatalosan is főparancsnok lett, John Adams javaslatára.

Trentoni csata
Bostonból kiűzte a briteket, majd Ticonderogánál elfoglalta a brit nehézágyúk nagy részét. William Howe tábornok először visszavonult, majd nagy erejű ellentámadásba kezdett. Washington hadereje megfogyatkozott, de a sereg egy részének ügyes manőverezéssel sikerült visszavonulnia. Augusztus 22-én Long Islandi csatában kikapott, amivel az amerikaiak akár el is veszthették volna a háborút.
December 25-én Washington visszatért, és briliáns hadi taktikával a trentoni csatában felülmúlta a brit gyalogságot. A következő állomás Princetown volt, New Jersey közelében. Az ott aratott győzelem visszahozta a reményt az amerikaiaknak.
A brit ellentámadás Washington újabb vereségéhez vezetett Brandywine-nál, szeptember 11-én. Az 1777-78-as tél volt a felkelők számára a háború mélypontja, a hidegben több embert vesztettek el fagyhalál vagy betegségek miatt, mint a csatamezőn. Washington beleegyezett, hogy báró Friedrich von Steuben porosz tábornok képezze ki a felkelőket, ami javította a sereg morálját. A monmouthi csatában a brit és amerikai erők kiegyenlítettek voltak. A harc a britek visszavonulásával végződött.
1781 szeptemberében a yorktowni csata Washington támadásával kezdődött, majd október 17-én döntő amerikai győzelemmel végződött. A párizsi béke 1783. szeptember 2-án végett vetett a háborúnak. A békekötésre Washington nem tudott elmenni, az Amerikai Egyesült Államokat John Adams, Benjamin Franklin és John Jay képviselte, ők írták alá a szerződést.
A háború után az új nemzet bár békében élt, Washington úgy vélte, hogy egy jövőbeli háború könnyen felbomlaszthatja azt. A philadelphiai megállapodás 1787-ben egy új alkotmányt léptetett a régebbi konföderációs helyére. Washington az alkotmány megformálásába nem szólt bele, ezt a feladatot a politikában jártasabb honfitársaira bízta. A gyűlésen egyfajta moderátori feladatot látott el. Ez az új alkotmány olyannyira megszilárdította az új államalakulatot, hogy ma is ez van életben az Amerikai Egyesült Államokban.

Elnöki tevékenység
1789-ben az elektori kollégium egyértelműen őt választotta az Egyesült Államok első elnökének. John Adams, aki mindössze 34 elektori szavazatot kapott, alelnök lett. Az első kongresszusi gyűlés 25 000 dollárt ajánlott évente az elnöknek, ezt azonban Washington nem fogadta el, mivel a nemzet vezetését hazafias kötelességének tartotta.
1791-ben a kongresszus új adót vetett ki a desztillált alkoholra, ami aztán tüntetéshez vezetett, és eredményeként kitört az ún. whiskey-felkelés, ami 1794-ben érte el a csúcspontját. Az 1792-es haderőtörvény alapján gyalogos sereget állítottak fel a lázadást leverésére, de fegyveres harcra végül nem került sor, a felkelők meghátráltak. A kormány megmutatta, hogy képes élni hatalmával. Washington az egyetlen olyan amerikai elnök, aki személyesen vezette csapatait elnökségének idején (az amerikai elnök ma is a hadsereg főparancsnoka).
1785 és 1795 között az Egyesült Államok és az indiánok közt háború dúlt, ami nagy veszteségeket okozott az új államnak. A Fallen Timbers-i csata meghozta a győzelmet az amerikaiaknak, és a háborút a greenville-i béke zárta le.
Washingtont a második elnöki időszakában jobban foglalkoztatta a külpolitika, főleg a britekkel törekedett békés kapcsolatra. Emiatt Washington és Hamilton — ellentétben Thomas Jeffersonnal — nem támogatta a francia forradalmat, ellenezte, hogy az Államok fegyveresen beavatkozzon a forradalmárok oldalán. Washington semlegességre törekedett. John Jay-t Londonba küldte, hogy a két ország szétválásáról tárgyaljon. Az eredmény a Jay-egyezmény, ami az 1812-es háborúig volt érvényben. Az egyezmény katonai és kereskedelmi kérdésekre adott választ.
1796-ban megalakult a federalista párt, John Adams vezetésével. Washington a pártatlan politika előnyeit hangsúlyozta, és ellenezte bármilyen párt létrehozását. Pártoktól független volt, de irányvonalát néha a federalistákéhoz kötik.
1797-ben a második elnöki mandátuma is lejárt, azonban egy harmadik időszakot nem vállalt fel. Az elnöki búcsúbeszédében arra figyelmeztette az új nemzet politikusait, hogy óvakodni kell a hosszútávú szövetségesektől. Az új elnök John Adams lett, aki az egyetlen federalista elnök az Egyesült Államok történelmében. Bár az alkotmány akkor még nem szabta meg, hogy egy elnök csak két időszakot szolgálhat,az mégis íratlan törvénnyé vált. Ezt csak Franklin Delano Roosevelt „szegte meg”, aki 1933-tól 1945-ös haláláig volt elnök, három teljes és egy befejezetlen negyedik időszakot töltött az elnöki székben. A huszonkettedik kiegészítés 1951-ben lépett törvénybe, ez hivatalosan is létrehozta a két időszakos korlátozást.
Utolsó évei
1797. márciusában visszatért virginiai földjére, ahol felépítette az Államok akkori legnagyobb desztilláló üzemét. Ez 1798-ban 7500 dollár bevételt hozott.
John Adams kinevezte a hadsereg főparancsnokává.
1799. december 13-án benáthásodott. Torka begyulladt, amiért nehezen lélegzett. Magánorvosa, James Craik kőrisbogárporral kezelte, de eredménytelenül. Ezután két másik orvossal egyetértésben többször is eret vágott a betegen — négy alkalommal összesen mintegy 2,5 litert. Washington kivérzett, és a nagy vérveszteség hatására december 14-én elhunyt.

2011. január 25., kedd

MUNKA - Readbud . Legyen a partnerünk!

Minden alád regisztrált tag után fizetnek!

Kattints a bannerre!



readbud - get paid to read and rate articles

readbud - get paid to read and rate articles

Ez egy angol nyelvű oldal és azért fizet, hogy az oldalon megjelenő cikkeit különböző témakörökben olvasd el és értékeld.

Nincs meghatározva, hogy hány cikket olvasol, tehát ha sok időd van sok pénzt kereshetsz.

Olvasás után a cikk alján szavazni kell egy klikkeléssel a cikk tartalmára, fizetés azután jelenik meg az oldaladon.

Nem gond, ha nem tudsz angolul hiszen a cikkre történő klikkeléssel már elindul a pénzkeresés.

3-5 perc olvasás után értékeljük a cikket a megfelelő csillagra kattintva .

A kifizetés 50 dollártól Paypal számlára történik.




readbud - get paid to read and rate articles

A regisztrációt meg kell erősítenünk, a megadott e-mail címre érkező levélben lévő linkkel.

Megerősités után jelenkezz be az oldalra, a regisztrációkor megadott e-mail címeddel és jelszavaddal.

Az INTERESTS menüben be kell állítanunk azt, hogy milyen témák érdekelnek minket, max. 50-et.

A cikkek olvasásához kattintsunk az ARTICLES menüre.

Ezt követően kattintsunk az OPEN ARTICLE feliratra, ha nem tetszik a címe, akkor SKIP-el kihagyhatjuk.

Ha a cikket végigolvastuk, a cikk alján értékelni kell.

Ezután zárjuk be a cikk ablakát és kérhetjük a következőt.

2011. január 22., szombat

F1: Lauda ledobja híres sapkáját


A háromszoros világbajnok Niki Lauda szerint Fernando Alonso kerülhet ki győztesen az idei bajnoki harcból, a spanyolra csak Mark Webber lehet veszélyes.
Niki Laudához szinte hozzánőtt piros baseballsapkája, az osztrák majdnem tragikus nürburgringi balesete, vagyis 1976 óta folyamatosan viselte. Szponzoroknak végig kiadó volt a felület, a német RTL közvetítéseinek és Lauda szakkomentátorkodásának hála az utóbbi években értékes is volt a hely.

Az Oerlikon svájci óragyártóval most véget ért Lauda négyéves együttműködése, az osztrák a liechtensteini Money Service Group pénzügyi társasággal kötött új szerződést. A megállapodás jegyében Lauda sötétkékre cserélte a sapkáját, egyben a cég nagykövete is lett.

A Money Service Group nem ismeretlen a Forma-1-ben, a vállalat a Toro Rossót is szponzorálja.


MUNKA - Online Munka Otthon


Óriási piac az internet! Mi magyarok mindig is a legjobbak és leghatékonyabbak közé tartoztunk. Gyere és legyünk a legeredményesebbek is!

Csatlakozz!

2011. január 21., péntek

EGÉSZSÉG - Mikrorostos Hummel gél

Nobel-díjat kaphat a magyar találmány

Testünk 70 százaléka víz, ennek kisebb része a plazmában és a sejtközötti állományban található, nagyobb része pedig hidratációs állapotban, a sejtekben fehérjerostokhoz kötötten van jelen. A béltartalomban is ilyen kötött víz van, mennyisége pedig függ az elfogyasztott táplálék rosttartalmától és a bevitt folyadék mennyiségétől.



Ha nem eszünk rostdús táplálékot, akkor a bevitt folyadék hamar felszívódik a véráramba, onnan pedig a vesébe, ahol kiválasztódik. Tehát számunkra a kötött víz sokkal jobban felhasználható, mert tovább hozzáférhető, mint az ivóvizekben és ivólevekben lévő folyékony víz. Fontos tudni azt is, hogy a béltartalom állagát és tovahaladó képességét a benne lévő kötött víz határozza meg.

– Laboratóriumi kutatásaim során, amikor megismerkedtem a mikrobiális cellulózzal – amit később primbiotikumnak neveztem el –, csak arról volt tudomásom, hogy a belőle készült gél ehető, és egyedülállóan magas kötött víztartalma van. Azért figyeltem fel erre a tényre, mert kutatói pályafutásom folyamán az élő sejtek által kötött vízzel foglalkoztam. Ha megiszunk egy pohár vizet, akkor annak a nagyobb része felszívódik, csak a kisebb része marad a béltartalomban.

Primbiotikus, Probiotikus, Mikrorostos

Vadonatúj gyönyörű csomagolásban, csak nálunk!

Teljes béltisztítás, méregtelenítés extra tisztító erővel,
bélflóra helyreállítás

Hippokrates mondta: "a halál a belekben lakozik!"
Immunrendszerünk 70%-a a vastagbélben lakó bélflóra,...

Miért használ több ezer embernek ez a termék?

Nézd meg a videot!