Veszteségeink - hírességek: Elhunyt Kenderesi Tibor

Életének 92. évében, szeptember 25-én elhunyt Kenderesi Tibor Gobbi Hilda Életmű-díjas színművész, a Vígszínház tagja.

Kenderesi Tibor Újvidéken született 1920. május 15-én. 1953-ban végezte el a Színművészeti Akadémiát, de már 1951-től játszott a Szegedi Nemzeti Színházban, és a budapesti Nemzeti Színház stúdiójában. 1954-ben az egri Gárdonyi Géza Színházban kezdte pályáját. Játszott a Pécsi Nemzeti, a veszprémi Petőfi és az Állami Déryné Színházban. 1981 óta volt a Vígszínház tagja.

Színházi szerepei mellett egy ország ismerte meg a Walt Disney-féle Kacsamesék főszereplője, Dagobert bácsi magyar hangjaként. Rádió- és szinkronszereplései mellett számos filmben is játszott, köztük az Egy óra múlva itt vagyok, a Tüske a köröm alatt és a Liszt című alkotásban.
A színészt a Vígszínház és a MASZK Országos Színészegyesület saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

Gyöngyékszer minták - Ogalala, Hópihe, Ani

Veszteségeink - hírességek,XX-XXI.század : SUKA SÁNDOR

Suka Sándor (Farkaslaka, Románia, 1921. január 1. – Budapest, 1993. szeptember 17.) magyar színművész.

1953-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és a Nemzeti Színház társulatához szegődött. 1971-1984 között a fővárosi Operettszínház tagja lett, 1986-tól ismét a Nemzetiben játszott haláláig. Számos filmben és tévéjátékban szerepelt, mind tragikus, mind komikus szerepekben megállta a helyét. Első filmes szerepe Környe megformálása volt az 1951-ben készült Gyarmat a föld alatt című játékfilmben. Szép Ágoston volt utolsó filmes szerepe a Família Kft. című tévésorozatban.

Játékfilmek

Gyarmat a föld alatt (1951)
Körhinta (1955)
Kétszer kettő néha öt (1955)
Az eltüsszentett birodalom (1956)
Csendes otthon (1957)
Bolond április (1957)
A nagyrozsdási eset (1957)
A császár parancsára (1957)
Fekete szem éjszakája (1958)
Csempészek (1958)
Kölyök (1959)
Merénylet (1959)
Tegnap (1959)
Szerelem csütörtök (1959)
Égrenyíló ablak (1959)
Hosszú az út hazáig (1960)
Alázatosan jelentem (1960)
Két emelet boldogság (1960)
Csutak és a szürke ló (1960)
Puskák és galambok (1961)
Májusi fagy (1961)
Két félidő a pokolban (1961)
Mindenki ártatlan? (1961)
Az ígéret földje (1961)
Legenda a vonaton (1962)
Mici néni két élete (1962)
Fagyosszentek (1962)
Miért rosszak a magyar filmek? (1964)
Kár a benzinért (1964)
Déltől hajnalig (1964)
Vízivárosi nyár (1964)
Karambol (1964)
Nem (1965)
Butaságom története (1965)
Minden kezdet nehéz I-II. - rendhagyó magyar film (1966)
Egy magyar nábob (1966)
Bolondos vakáció (1967)
A holtak visszajárnak (1968)
A hamis Izabella (1968)
Hazai pálya (1968)
A veréb is madár (1968))
Utazás a koponyám körül (1970)
A halhatatlan légiós - akit csak Péhovardnak hívtak (1970)
Szerelmi álmok I-II. - Liszt (1970)
Gyula vitéz télen-nyáron (1970)
Nápolyt látni, és... (1972)
Lila ákác (1972)
Ártatlan gyilkosok (1973)
A néma dosszié (1977)
Sértés (1982)
Mici néni két élete (1962)
Fagyosszentek (1962)
Miért rosszak a magyar filmek? (1964)
Kár a benzinért (1964)
Déltől hajnalig (1964)
Vízivárosi nyár (1964)
Karambol (1964)
Nem (1965)
Butaságom története (1965)
Minden kezdet nehéz I-II. - rendhagyó magyar film (1966)
Egy magyar nábob (1966)
Bolondos vakáció (1967)
A holtak visszajárnak (1968)
A hamis Izabella (1968)
Hazai pálya (1968)
A veréb is madár (1968))
Utazás a koponyám körül (1970)
A halhatatlan légiós - akit csak Péhovardnak hívtak (1970)
Szerelmi álmok I-II. - Liszt (1970)
Gyula vitéz télen-nyáron (1970)
Nápolyt látni, és... (1972)
Lila ákác (1972)
Ártatlan gyilkosok (1973)
A néma dosszié (1977)
Sértés (1982)

Tévéfilmek

Legenda a vonaton (1962)
Hagymácska (1962)
Kristóf, a magánzó (1965)
Othello Gyulaházán (1966)
A szerelem ára (1967)
A koppányi aga testamentuma (1967)
Hét kérdés a szerelemről - és három alkérdés (1969)
Üvegkalitka (1970)
Őrjárat az égen 1-4. (1970)
Sose fagyunk meg (1970)
A revizor (1970)
A fekete város 1-7. (1971)
A mikádó (1974)
Keménykalap és krumpliorr 1–4. (1974)
Karancsfalvi szökevények (1976)
Az isztambuli vonat 1-4. (1980)
Századunk (1981)
Csillagvitéz (1987)
Oktogon (1989)
Família Kft. (1991-1993)

KONYHA - Nyársra tűzve - Édes csábítás -Csavarjuk fel - 1001 zöld ötlet, Egy falat fasírt, Igazi klasszikus

ÜZLETI AJÁNLAT - Hobbimilliomos 5.

Engedd meg, hogy megtanítsalak egy bombabiztos és működő technikára, amellyel könnyedéd elkezdhetsz pénzt keresni, még akkor is, ha teljesen kezdő vagy, ráadásulteljesen kockázatmentesen.

Amikor végigolvasod ezt az oldalt, úgy fogod érezni, hogyez az amit kerestél. El fog tölteni az a csodálatos érzés, hogy végre te is sikeres lehetsz, mert:

olyan tudás birtokába jutsz, amely segítségével
elkezdhetsz valódi pénzt keresni az interneten

megtudhatod, hogy hogyan keress pénztszórakozásból és hobbiból, miközben mások másodállást keresnek

birtokában leszel olyan egyszerű, de bombabiztosmódszereknek, amellyel elkezd a pénz áramlani a bankszámládra...

Ha te olyan személy vagy, aki szeretne otthon végezhető könnyű munkát, de nem tudja, hogy hogyan kezdje el és mit tegyen, akkor ezt neked találták ki.

Ez az amit kerestél.

Azoknak tudok segíteni, akik szeretnének:

• otthonról dolgozni
• keveset dolgozni, de mégis egyre többet keresni
• pénzt keresni akkor is, ha nyaralnak vagy éppen alszanak
• második fizetést kapni
• mellékállás és túlóra helyett könnyedén pénzt keresni

http://hobbimilliomos.com/?p=3279

Veszteségeink - hírességek: Elhunyt BÖRÖCZKY JÓZSEF

Hatvanhárom éves korában elhunyt Böröczky József. A humorista és sportkommentátor a nyár közepén tudta meg, hogy áttétes hasnyálmirigyrákban szenved. A legutóbbi interjújában még egy évet kért a sorstól, ami azonban már nem adatott meg neki.

Másik szakmája a motorverseny-közvetítés volt: Farkasházy Tivadar nevezte el Böröczkyt a hazai motorsport mozgó lexikonának. Több mint 10 éve az Eurosport kommentátoraként dolgozott.

A nyár közepén hasnyálmirigy-daganatot diagnosztizáltak nála máj­áttétekkel emiatt egy budai rehabilitációs központban kezelték, nem régiben stroke-ot kapott, az intenzív osztályon érte a halál.

http://www.youtube.com/watch?v=A1loAhnbzIs

Böröczky József (Budapest, 1948. március 3. – Budapest, 2011. szeptember 17.) magyar humorista, motorsport-szakkomentátor.

1976-tól a Kamara Varieté tagja volt. 1985-ben a Vidám Színpad társulatához csatlakozott, majd 1992-ben átment a Mikroszkóp Színpadra.
A Paródiák Kádártól Clintonig című albumán 15 változatban – magyar, francia, német, vietnami, olasz, szlovák, arab, görög, finn, spanyol, román, kínai, szerb, japán, orosz – adott elő nyelvparódiákat.
Szerepelt az HBO „Mennyi? 30!” című műsorában is.
Másik szakmája a motorverseny-közvetítés volt. Farkasházy Tivadar nevezte el Böröczkyt a hazai motorsport mozgó lexikonának. Több mint 10 évig volt az Eurosport kommentátora.
Hasnyálmirigy-daganatot diagnosztizáltak nála máj­áttétekkel, eleinte kemoterápiás kezelést kapott, de ezt le kellett állítani, mivel később agyvérzése lett. Később egy budai rehabilitációs központban kezelték.

Színházi szerepei:
Kállai-Kabos: Kabos show....
Trunkó-Vezda-Forgács-Peterdi-Radványi-Selmeczi-Sas-Körmendi-Majláth-Markos-Rácz-Szilágyi: Zsarukabaré....
Éles-Forgács-Horváth-Majláth-Peterdi-Sas-Selmeczi-Trunkó-Vezda: Mindenki mindenkivel....
Körmendi János: Körmendikabaré....
Trunkó-Selmeczi-Sas-Peterdi-Vezda-Majláth-Körmendi-Szilágyi-Defekt Duó: Nyerünk vagy nyelünk....
Trunkó Barnabás: Vigyázz NATO, jön a magyar!....
Körmendi-Trunkó-Selmeczi-Sas-Majláth-Peterdi-Markos-Rácz-Horváth: Hopp, te Zsiga!....
Defekt duó-Horváth-Peterdi-Sas-Selmeczi-Szilágyi-Trunkó-Ihos-Vezda-Whitman-Örkény-Rejtő-Kállai-Körmendi: Kihajolni veszélyes!....
Galambos-Horváth-Ihos-Körmendi-Majláth-Peterdi-Selmeczi-Szilágyi-Tóth-Trunkó-Varga-Vezda: Zsebrepacsi....
Ayala-Brindisi-Szuhay-Trunkó-Peterdi-Majláth-Mikes-Galambos-Selmeczi-Sas-Horváth-Markos-Rácz-Heller-Verebes-Körmendi: Kelet ez nekünk?....
Ayala-Brindisi-Galambos-Heller-Ihos-Markos-Rácz-Sas-Selmeczi-Szuhay-Trunkó-Varga-Vezda: Türelmes zóna....
Áprily-Galambos-Heller-Ihos-Juszt-Kellér-Körmendi-Majláth-Markos-Rácz-Sas-Selmeczi-Trunkó-Varga-Vezda: Közös bűn-nek túrós a háta....
Galambos-Kal-Körmendi-Markos-Rácz-Rátkai-Sas-Selmeczi-Trunkó-Ürmös-Varga-Vezda: Leggyengébb láncszemek....
Aradi-Galambos-Kal-Karcagi-Körmendi-Kövesdi-Markos-Peterdi-Rácz-Sas-Selmeczi-Sinkó-Szabó-Trunkó-Ürmös-Vadnai-Varga-Vezda: Ügynökök kíméljenek!....
Aradi-Kal-Körmendi-Kövesdi-Markos-Rácz-Sas-Selmeczi-Trunkó-Ürmös-Varga: A tenor háza....
Ádám és Éva
Aradi-Gulyás-Kal-Kemény-Markos-Rácz-Sas-Selmeczi-Szabó-Trunkó-Ürmös-Varga-Váradi-Walter: Széllel szembe....
Ajala-Aradi-Defekt duó-Föld-Kal-Kövesdi-Majláth-Sas-Selmeczi-Straub-Trunkó-Ürmös-Varga-Wéber: Magasztár?....
Bagi-Nacsa: Bagi-Nacsa-Nacsa-Bagi kabaré....
Aradi-Galambos-Kal-Kállai-Kosztolányi-Markos-Rácz-Selmeczi-Szabó-Trunkó-Ürmös-Varga: Csak semmi duma!....
Békeffy-Erdélyi-Harmath-Heltai-Hoffmann-Mihály-Nádasy-Nóti-Rejtő-Szenes-Szécsény-Vadnai-Weiner-Zerkovitz: Hogy volt?....
Aradi-Kal-Karcagi-Kemény-Körmendi-Kövesdi-Majláth-Szabó-Tóth-Trunkó-Ürmös-Varga: Az élet lapos oldala....
Verebes István: Mikor lesz elegünk?....
Selmeczi Tibor: Le vagytok szavazva!....
Aradi-Galambos-Kal-Kövesdi-Sas-Selmeczi-Sinkó-Straub-Trunkó-Ürmös-Varga-Verebes-Walter: Valakit visz a vicc....
Aradi-Beregi-Galambos-Kal-Kállai-Kövesdi-Lesnyik-Selmeczi-Sinkó-Trunkó-Ürmös-Varga-Verebes: Röhej az egész....
Balfék! Jobbra át!....
Selmeczi Tibor: TárSASjáték....

Veszteségeink - hírességek,XX-XXI.század - WEÖRES SÁNDOR

Weöres Sándor (IPA: ['vœrœ∫ '∫a:ndor];^[1] Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége, Károlyi Amy költő.

Élete

Weöres Sándor és Károlyi Amy emléktáblája egykori lakhelyén, a Törökvész út 3/c szám alatt

Weöres Sándornak és feleségének, Károlyi Amynak sírja Budapesten. Farkasréti temető: 9/1-1-182/184. Holdas György szobrászművész alkotása (1989)

Édesapja, id. Weöres Sándor hivatásos katona, huszártiszt, földbirtokos volt; édesanyja, Blaskovich Mária nagyszebeni, gazdag szerb polgárcsaládból származott.

A pápai evangélikus elemi iskolában kezdte meg, majd a csöngei evangélikus elemi iskolában (1919-1923) folytatta tanulmányait. Csöngén azonban rossz egészségi állapota miatt hamarosan magántanuló lett, az elemi iskolát így végezte el. 1924-ben beiratkozott a szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumba, ebben az időszakban Pável Ágoston kosztos diákja volt, és Pávellel a későbbiekben is fennmaradt atyai jó viszonya. 1928 júliusában a szombathelyi Hír közölte első novelláját(Egyszer régen...), ősszel négy verse jelent meg az Erőben. Elküldte első verseit Osvát Ernőnek, a Nyugat szerkesztőjének is, aki kedvezően fogadta őket. 1929-ben, a hatodik osztályból még bizonyítványosztás előtt kimaradt, attól félve, hogy úgyis megbuktatják. 1929 nyarán felkereste Kosztolányi Dezsőt a Logodi utcában, valamint személyesen is kapcsolatba került Babits Mihállyal. Még ebben az évben átment Győrbe, ahol magántanulóként újra el kellett végeznie a hatodik osztályt, s ettől kezdve már nyilvános, rendes tanulóként folytatta tanulmányait. 1931-től Sopronban tanult, ahol 1932 júniusában érettségizett. 1931 végen néhány versét elküldte Babitsnak, aki a Nyugat 15–16. számában kinyomtatta Hajnal című versét (amelyet Weöres 1934-ben Cselédlányok címmel vett fel első kötetébe). 1931 telén két újabb verset (Jajgatás, Kicsinyesek) is megjelentetett, 1941-ig, a folyóirat fennállásáig pedig összesen 64-et.

Az érettségi után másfél évig apja gazdaságán dolgozott. 1933 őszén Pécsre utazott, és beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetem jogi karára, majd átiratkozott a bölcsészkarra (földrajz-történelem szakra), végül filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába is bekapcsolódott. Ekkoriban kötött barátságot Takáts Gyulával, Tatay Sándorral és Fülep Lajos professzorral, valamint szoros kapcsolatot ápolt Csorba Győzővel, a Budapesten élő Vas Istvánnal, Jékely Zoltánnal és a debreceni Kiss Tamással is. Egyetemi évei alatt megalapította a Pécs jelképére utaló Öttoronycímű folyóiratot. 1934-ben Kárpáti Aurél Új Magyar Líra című válogatásában már Weöres Sándor is helyett kapott, 1935-ben pedig napvilágot látott a tizenkét fiatal költőt felvonultató Korunk című antológia. 1935-ben Weöres Baumgarten-jutalomban, egy évvel később Baumgarten-díjban részesült, amelyből későbbi utazásait fizette. 1935 nyarán észak-európai, 1937 elején pedig hosszú távol-keleti utazást tett: A genovai kikötőben szállt hajóra, onnan Nápolyon át Egyiptomba vezetett az útja, majd az arab és az indiai vizeken áthaladva Bombay következett, végül India és a mai Srí Lanka területét elhagyva eljutott Szingapúrba, Manilába és Sanghajbais. Az egyetem elvégzését követően Halasy Nagy József vezetésével írta meg doktori disszertációját (A vers születése). 1939-ben doktorrá avatták, doktori disszertációját pedig még ugyanebben az évben kiadta a Pannónia című egyetemi folyóirat.

Pécsen 1941-ben állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével Weöres Sándort bízták meg. Mivel ehhez a munkához neki sem könyvtárosi végzettsége, sem gyakorlata nem volt, ezért a gyakorlóév egy részét Várkonyi Nándor mellett a pécsi egyetem könyvtárában, másik részét a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárában töltötte. A Nyugat 1941. augusztusi megszűnése után Weöres a Sorsunkon kívül elsősorban a Magyar Csillagban, aVálaszban, később pedig a Diáriumban közölte verseit. Eközben az Öttorony szerkesztőségén belül már 1941-től - leginkább esztétikai, irodalmi jellegű - ellentétek alakultak ki. Weöres Sándor és Csorba Győző formálisan kiváltak a szerkesztőségből, de 1942 nyaráig továbbra is részt vettek annak munkájában. 1942 júliusában Weöres végképp kivált a szerkesztőségből.

A költő 1943 őszén Budapestre költözött, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. A II. világháború befejezésekor viszont már Csöngén tartózkodott, és a következő évet is az apai birtokon töltötte, majd rövid ideig Székesfehérváron dolgozott múzeumi tisztviselőként, és az ottani Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett. 1946-ban Weöres házasságot kötött Károlyi Amyval, akivel első utazásuk Rómábavezetett. Olaszországból visszatérve Weöres a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott, itt ismerkedett meg Lator Lászlóval. A házaspár ekkoriban a Törökvész út 3/c szám alatti erkélyes házban lakott. Weöres 1959-ben két hosszabb utazást is tett feleségével: májusban Kínába, ősszel pedig Görögországba látogattak. A 60-as évek elején eljutottak Dubrovnikba, 1965-ben pedig New Yorkba. 1966júliusában a házaspár elutazott Londonba, ahol Weöres felolvasást tartott a Szepsi Csombor Kör estjén.

1970-ben megkapta a Kossuth-díjat, valamint az osztrák állam elismerő díját is. A Kossuth-díjjal járó pénzösszegből Pásztor Béla emlékére díjat alapított. 1970-ben jelent meg Weöres első angol nyelvű versválogatása Edwin Morgan fordításában, amelyet egy évvel később a német Suhrkamp Kiadó által készített Der von Ungarn című kötet követett. 1972-ben feleségével elköltöztek a Muraközi utca 10/A szám alatti kertes házba, Weöres itt lakott haláláig. Utolsó nagy fellépése 1980-ban volt, amikor Károlyi Amyval, Juhász Ferenccel és Nemes Nagy Ágnessel közösen felolvasást tartott a londoni River Side Studióban. 1982-ben Forintos-díj elismerésben részesült. Elveszített eszmélettel 1989. január 22-én halt meg Budapesten. Február 9-én temették el Farkasréten.

Veszteségeink - hírességek,XX-XXI.század : HUSZÁRIK ZOLTÁN

Huszárik Zoltán (Domony, 1931. május 14. – Budapest, 1981. október 14.) Balázs Béla-díjas és posztumusz Kossuth-díjas magyar filmrendező, grafikus. Felesége: Móger Ildikó táncos, koreográfus, lánya: Huszárik Kata színésznő (született Nagy Annától).

Életpályája

Kétéves volt, amikor édesapja meghalt. A József nevet végleg Zoltánra cserélő diák gimnáziumi tanulmányait Aszódon végezte. 1950-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahonnan - a család minden alapot nélkülöző kuláklistára kerülése miatt - 1952-ben távoznia kellett. 1959-ig járta sajátos, tehetségéhez méltatlan, de a művészetét mégis érlelő kálváriáját: földműves volt a szülőfalujában,olajbányászBázakerettye olajmezőin, dekoratőr az ikladi Ipari Műszergyárban; dolgozott a Borsod megyei Tanács művészeti előadójaként, világosítóként a filmgyárban. Részt vett a városligeti Vajdahunyad várának restaurálásában, több rajzfilm elkészítésében közreműködött. 1959-ben visszatérhetett a főiskolára, Máriássy Félix legendás osztályába. 1961-ben szerzett filmrendezői diplomát. Első alkotásai rövidfilmek voltak, már ezek érett művészt, kifejező képi megoldásokat mutattak. Az Elégia című rövidfilmje jelentette számára a kiugrást, mellyel 1965-ben elnyerte az Oberhauseni Filmfesztivál kiemelt fődíját. Első játékfilmjével, aKrúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen megidéző Szindbáddal (1971) mindjárt a kortárs filmművészet halhatatlanjai közé emelkedett. Egyik alapítója volt a fiatal filmművészek Balázs Béla Stúdiójának. Képi kultúráját, grafikus művészetét színház- és filmdíszlettervezőként is alkalmazta, saját filmjeiben is és könyvek illusztrátoraként is. Néha kisebb szerepeket vállalt egy-egy játékfilmben: Zöldár (r.:Gaál István), Budapesti mesék (r.: Szabó István), Holnap lesz fácán (r.: Sára Sándor) stb. 1979-ben A piacere címmel mutatták be rövidfilm-összeállítását.Utolsó alkotásában, a Csontváry c. filmben a különcnek tartott festőzseni és a saját művészi portréját és hitvallását formálta eggyé, sajátos módon ábrázolva a művészegyéniség és a kor viszonyát. Ágh István így vall Huszárik Zoltán filmjeinek titkáról: "Stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól. Cselekménytelen, mert a lélek történetét kutatja, akár a költészet, képzőművészet és a zene. A motívumok eltűnnek és felbukkannak egyre tragikusabban; megunhatatlanok, mint a tenger, zöld rét és élet."