Az Amerikai Egyesült Államok elnökei 2. John Adams

John Adams (Massachusetts, Braintree, 1735. október 30. – Massachusetts, Quincy, 1826.július 4.) az Egyesült Államok első alelnöke (1789–1797) és második elnöke (1797–1801). AzAlapító Atyák egyik legnagyobb hatású alakjaként tartják számon.

Fia, John Quincy Adams, 1825-től 1829-ig a hatodik elnök volt. George W. Bush-ig ő volt az egyetlen, akinek a fiát is elnökké választották.

Élete

1735. október 30-án született a massachusettsi Braintreeben, ahol most nemzeti park áll. Az ifjú Adams a Harvardon végzett 1755-ben, majd egy worcesteri iskolában tanított. Később James Putman irodájában tanult jogot. Fiatal korától kezdve naplót vezetett a különböző eseményekről és személyekről. Jogászként jó hasznát vette ennek a gyakorlatnak. Megfigyeléseit gyakran vette elő későbbi tanulmányozás céljából is. Jó példa erre James Otismassachusettsi legfelsőbb bíróságon elhangzott érveinek 1761-os megörökítése, amik később az amerikai kolóniák melletti kiállásra ösztönözték Adamset.

1764-ben Adams feleségül vette Miss Abigail Smith-t (1744–1818), a weymounthi gyülekezet elnökének lányát. Gyermekeik Abigail Amelia (1765–1813), a későbbi elnök John Quincy(1767–1848), Susanna Boylston (1768–1770), Charles (1770–1800), Thomas Boylston (1772–1832) és Elizabeth, aki halva született (1775).

Adams nem volt olyan népszerű politikus, mint Samuel Adams, a másodunokatestvére. Befolyásra alkotmányjogászként, felkészültségéért, elemzéseiért és a republikánus eszméknek való elkötelezettségéért tett szert. Veleszületett vitakészségét gyakran találta hátrányosnak a politikai karrierje során.

A politikában

Adams 1765-ben nagy tekintélyre tett szert a bélyegtörvénnyel kapcsolatos tárgyalásokon. Megfogalmazta a braintreei lakosok utasításait, amelyet a képviselőiknek küldtek. Az irat modellértékűnek bizonyult más városok számára is. 1765-ben névtelenül írt cikkeket a Boston Gazette-ben, A Dissertation on the Canon and Federal Law címmel. 1765 decemberében egy beszédében nyíltan állította, hogy a Bélyegtörvény érvénytelen Massachusetts határain belül mindaddig, amíg nem képviseltethetik magukat a brit parlamentben.

1768-ban Bostonba költözött. Az 1770-es bostoni mészárlás után, számos brit katonát letartóztattak négy telepes megölésének vádjával. John Adams ebben a perben a katonákat védte, II. Quincy Józseffel. A per végén csak két katonát találtak bűnösnek. Ezután Adamset 418:118 arányban megszavazták Massachusetts állam képviseletére a Képviselők házában.

1774 és 1778 között Adams a Kontinentális Kongresszus tagja volt. 1775 júniusában George Washingtont javasolta a hadsereg főparancsnokának. Nagy hatással volt a kongresszusra. Csaknem a kezdetektől a Britanniától való tartós elkülönülést kereste.

1776. június 7-én támogatta a Richard Henry Lee-féle álláspontot, amely arról szólt, hogy a gyarmatoknak teljes függetlenségre kell törekedniük.

1776. június 8-án Thomas Jefferson, Benjamin Franklin, Robert R. Livingston és Roger Sherman meghívta a Függetlenségi Nyilatkozatotkidolgozó bizottságba.

Kongresszusi tevékenysége

1778-ban Franciaországba ment, ahol Silar Deane-t váltotta a helyi amerikai bizottságban – bár mire odaért, a bizottság már megegyezett a szövetségben. Ezután, 1780-ban, a massachusettsi alkotmány megírásában segédkezett, James Bowdoin és Samuel Adams mellett.

Mielőtt még ezt befejezhette volna, béketárgyalásokba kezdett Nagy Britanniával és ismét Európába küldték 1779 szeptemberében. A francia kormány nem nézte jó szemmel, így Charles Gravier megállapodott az államokkal, hogy Adams mellett Benjamin Franklin, John Jay, Thomas Jefferson és Henry Laurens is elkísérte Adamst. A tárgyalások során Adams, Jay és Franklin játszotta a legfontosabb szerepet. Bár a francia minisztereket a britekkel való béketárgyalásokból kihagyták.

Adams végletekig elkötelezett volt abban, hogy ismerjék el az Egyesült Államok érdekeit a brit-amerikai vizeken. 1782. november 30-án megállapodás született, ami az Egyesült Államokra kedvező hatással bírt.

1785-ben a St. James-i ítélőtáblánál kapott miniszteri kinevezést.

Bár Washington egyértelmű választás volt az elnöki posztra, Adams volt az alelnöke. Az 1790-es évekbeli politikában nem volt nagy szerepe, ami Washingtont másodszorra is az elnöki székbe ültette 1792-ben. Amikor a két amerikai párt megalakult, Adams a federalistákhoz csatlakozott, és 1796-ban elnökjelölt lett. A másik pártot Thomas Jefferson vezette, a Demokrata-Republikánus pártot.

Elnöki tevékenysége

1796-ban Washington már nem óhajtott tovább az Egyesült Államok elnöke lenni. A választásokat Adams nyerte meg Thomas Jeffersonnal szemben, aki alelnöke lett.

Elnöksége során a külpolitikáját támadták leggyakrabban, ami nem egy kongresszusi gyűlésen szított heves vitákat. Adams és federalistái inkább a britekkel vette fel a kapcsolatot, amit Jefferson és a republikánusok elleneztek.

1798-ban egy hadüzenet nélküli flottaháború tört ki az Egyesült Államok és Franciaország közt. A federalisták Washington elnöksége alatt már kiépítettek egy nagy hajóhadat, aminek költségeit csak az adó növelésével lehetett fedezni.

Adams nem volt jó a tárgyalóasztal mögött, még a saját kabinetje felett sem volt uralma. A kabinet inkább Hamiltont bízta meg a politikai tevékenységek folytatásával. 1801-ben Thomas Jefferson legyőzte a választásokon.

Halála

A Függetlenségi Nyilatkozat ötvenedik évfordulóján halt meg, 1826. július 4-én. Az utolsó szavai azok voltak, hogy „Thomas Jefferson még él”, bár ő már néhány órával előtte halt meg. Quincyben van eltemetve. Adams 90 évet és 247 napot élt. Az Egyesült Államok leghosszabb ideig élő elnökeként tartották számon egészen 2001-ig, amikor Ronald Reagan is betöltötte ezt a kort.